Saját fotó
Bótrágy, Kárpátalja, Ukraine
Élni és élni hagyni....

2011. május 31., kedd

Trianoni megemlékezés


Adjon az Isten!

Jobbikosok, tagtársaim, szimpatizánsok! 
2011.június 4.én szombaton, 17-órától tartjuk sávlezárásos, trianoni megemlékezésünket a Beregsurányi határátkelő előtt, a 41-es főút 72. km táblájánál.
Megkérlek titeket, hogy minél többen gyertek el és emlékezzünk együtt, hazánk gyászos megcsonkításának évfordulóján. Az este folyamán csatlakoznak hozzák, kárpátaljai magyar testvéreink is. Zászlókat, transzparenseket, bármit ami ezzel összefügg hozzatok magatokkal minél többet. Akinek láthatósági mellénye van az is hozza magával, valószínűleg a rendőrök kérni fogják, hogy aki az úton tartózkodik az viselje.
Valamikor a délután folyamán lesz egy megemlékezés Csarodán, melyről bővebben Adorján Béla 06703946445-tud felvilágosítással szolgálni.
Bármilyen kérdésetek van keressetek bátran!
Szebb Jövőt! 
Bertics Mihály 

2011. május 30., hétfő

A Magyar Hősök napjára emlékezett a Credo klub Vereckén......

Kovács Dezső élménybeszámolója a Vereckei hágón tartott megemlékezésről:

Május 29-én, vasérnap a Hősök napján a Credo klub családi kirándulást szervezett a Vereckei emlékműhöz. Reggel 8 órakor indultunk el Beregszászból. Kissé aggódva vágtunk neki az útnak, mivel szabadtéri programhoz készültünk és igencsak borús volt az időjárás. Ahogy elhagytuk Munkácsot egyre sötétebb esőfelhőkbe ütköztünk. Szolyva szakadó esővel fogadott minket.
Megérkezvén Alsó-Vereckére nagy örömmel tapasztaltuk, hogy megszűnt az eső, a sötét esőfelhők szakadozni kezdtek. felfelé menet egyre jobb idő következett ránk, mígnem a hegy tetejére érve kellemes kirándulóidő fogadott minket.
11 órakor megérkeztek a barátaink, kipakoltunk, sátrat bontottunk. Breza Enikő csodálatos hangjával hívogatott a Vereckei emlékmű aljához mindenkit, ahol Dávid Árpád mező-gecsei református lelkész szórta szét Isten élő igéjét.
Mint az már szokássá vált a Credo koncertet Dr. Tóth Csaba Attila szekszárdi fogorvos, a magyarországi Credo Alapítvány elnöke nyitotta meg. A Credo együttes koncertjének első felében a Trianoni békediktátum 91. évfordulójára emlékezett.
Ezt követően nekiláttunk a szalonnasütésnek, hogy gazdag lelki táplálék után a testünket is tápláljuk.
Sokat először találkoztak, de mindenki ismerősként üdvözölte egymást, volt bennük valami közös, ami idevonzotta őket a Kárpátok szent bércére, a Vereckei emlékműhöz.
Folyamatosan érkeztek barátaink Kárpátaljáról és az anyaországból egyaránt. Adorján Béla barátommal érkezett meg Varga B. Tamás dalnok, ismert előadóművész, valamint nagy meglepetésünkre Kátai Zoltán Magyarország egyik leismertebb énekmondó és lantművésze is. Hamar előkerült a csomagtartóból a lant, a koboz és a gitár. A szalonnasütés közben fölcsendültek az ismerős dallamok, amelyek éneklésre késztették a tűz körül ülőket. Egyszer csak megszólalt a jelzőkürt, ami ismét hívogatott a Credo együttes koncertjének folytatására. A hangulat egyre inkább fokozódott, körbeálltuk az emlékművet Árpád-sávos és nemzeti színű zászlókkal egyetemben- énekkel és imádsággal mostuk le a gyalázatot.
A Credo együttest követően Varga B. Tamás koncertje vette kezdetét, amelynek dalai jókedvre derítették még a felhőket is, mert lassan eltáncoltak a fejünk felől.
Őt követte Marcsák Gergely, ungvári egyetemista előadása, aki ismert előadók dalaival ajándékozott meg minket.
Kátai Zoltán előadása úgy az égiekhez, mint a földi emberekhez is szólt, a csodálatos lant és koboz hangjai visszarepítettek minket régi dicső múltunkba...Felemelőek voltak ezek a pillanatok, amikor magyar dallamoktól, énekektől zengett Verecke. Ezeket a csodálatos pillanatokat csak az Árpád-sávos és nemzeti színű zászlók susogása tette felemelőbbé.
Életre szóló élményekkel, barátokkal lettem gazdagabb....
Nagy örömünkre szolgált, hogy  Magyar Hősök napjára méltóképpen megemlékeztünk az egyik legnagyobb történelmi emlékhelyünkön a Vereckei hágón, valamint annak is, hogy vannak bátor nemzettestvéreink, itt Kárpátalján és az anyaországban, akik vették a fáradságot, hogy feljöjjenek Vereckére, hogy együtt emlékezhessünk, s nem tántorította vissza őket sem a kellemetlen időjárás, sem azok a rémhírek, amelyek rendezvényt megelőzően szárnyra kaptak.
Köszönjük a Credo klub nevében Kovács Béla EP képviselő támogatását a rendezvény lebonyolításában, valamint Adorján Béla meglepetésvendégeit,és a Sion Rádió együttmüködését.
Életre szóló élményekkel és barátokkal lettem gazdagabb, köszönöm mindenkinek ezúton is,akikkel együtt tölthettem el ezt az emlékezetes napot!

                                             Kovács Dezső,
                                             Kovács Béla EP képviselő
                                             Beregszászi fogadóirodájának
                                             irodavezetője




A fotókat Szekunda László készítette



Egy kis ruszin történelem....

A ruszinok egy saját nyelvvel és kultúrával rendelkező európai kisebbség, akiket az ukránok nem ismernek el, nyelvüket egy ukrán dialektussá fokozták le. Pedig a ruszinoknak van saját nyelvük, saját hagyományaik, irodalmuk, zászlójuk és himnuszuk is. Hívják őket ruszinnak, ruténnak, huculnak, de vannak köztük lemákok és bojkók is, és még sok egyéb elnevezésük ismert. A dolgot bonyolultabbá teszi, hogy az ukránok is egy időben ruszinnak hívták magukat a Monarchia idején, de lendüljünk át a szemantikai problémákon, és hívjuk ruszinnak a Kárpátalján, Szlovákiában, Lengyelországban élő huculokat, lemákokat, bojkókat, ruténeket.
 A ruszinok mindig is a "rusz" népnévvel jelölték magukat, de saját nemzettudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. A "rusz" szó ismerős lehet azoknak, akik tanultak oroszul. A "ruszki" gúnynévnek is ez a töve, ami oroszul egyszerűen annyit jelent, hogy orosz. A rusz eredetileg az első keleti szláv államalakulatokat megszervező, viking eredetű varégok neve volt, később valamennyi keleti szlávé, egészen a modernkori nemzetek (orosz, fehérorosz, ukrán, ruszin) létrejöttéig. Az első szláv uralkodó dinasztia a Rurik-ház volt, nem nehéz elképzelni, hogyan ejthették ki ezt a nevet eredetileg vikingesen hörögve... 
Az ukránok szívéhez is közel áll a "rusz" szó, hiszen Ukrajna történelmének egyik nagy büszkesége a Kijevi Rusz. Annyira magukénak érzik ezt a szót, hogy hallani sem akarnak semmiféle Kárpáti vagy Kárpátaljai Ruszról. Az igazi nemzeti eszmélésre náluk is a 19. században került sor, amikor a szlovákok, ukránok, beloruszok mind önálló néppé fejlődtek. Ennek egyik legnagyobb egyénisége a 19. század elején a ruszin kultúra élharcosa, a ruszin himnusz szerzője, Alekszander Duhnovics volt. Sok művén érezhető rajongása a magyar nép iránt, korai írásai a magyar irodalomból merítenek. Drámát, prózát, verset is írt, sőt olvasókönyvet is, amelyből könnyen megtanulható a ruszin nyelv. Amíg fiatal korában az önálló ruszin nemzet megteremtéséért harcolt, addig idősebb korában már az úgynevezett "russzofilizmus" hatása alá került. Ugyanakkor voltak, akik mindvégig kitartottak a tiszta ruszin nyelv mellett. 
1848-49-ben a ruszinok együtt harcoltak a magyarokkal a szabadságért. A szabadságharc ruszin hősei között említhetjük két görög katolikus pap, Andrejkovics Endre és Bacsinni Bacsinszky Mihály nevét. A ruszinok még forradalmi verseket is írtak anyanyelvükön Petőfi mintájára. Természetesen a Monarchiában a ruszinok "büntetésbe" kerültek, amiért ilyen aktívan támogatták a szabadságharcot. 

Az újabb változást az első világháború hozta. 1918 decembere és 1919 júniusa között létezett egy Hucul Köztársaság a Kárpátalján, a nagy formátumú helyi politikus Klocsurák Sztefán vezetésével Körösmezőn. December végén a magyar hadsereg szétkergette a huculokat, 1919 januárjában a Hucul Köztársaság hívei felkelést robbantottak ki, melyet nem sokkal később a román hadsereg vert le. 1919 szeptemberében a Saint Germain-i szerződés Ruszinföldet Csehszlovákiához csatolta, s kimondta, hogy e területen széles körű autonómiát kell kiépíteni a ruszinok számára. Az autonóm terület neve Podkarpatszka Rusz lett volna, de a csehszlovák kormány vonakodott attól, hogy jogokat, önigazgatást adjon a kisebbségeknek, pedig nem is olyan rég még a csehek és a szlovákok is csak egy szláv kisebbség voltak. 

Ez a helyzet 1938-ig tartott. Erre az évszámra ma különösen sok ruszin hivatkozik. A nemzetközi dialógusban újra szóba került az olyan fogalom, mint "önrendelkezési jog". Miután október 6-án Zsolnán a szlovákok kihirdették autonómiájukat, október 8-án Prága kénytelen volt Podkarpatszka Rusz autonómiáját is elismerni. Október 9-én alakult meg az autonóm kormány Kárpátalján, melynek miniszterelnöke Bródy András lett. Bródy Prágába ment tárgyalni a cseh kormánnyal, ahol hamarosan bebörtönözték, mert túl sok jogot akart a ruszinságnak, s főleg, hogy népszavazást szeretett volna Kárpátalja hovatartozásáról. Csak 1939 elején szabadult. Nehéz idők következtek. 1939 márciusában magyar csapatok szállták meg a Kárpátalját, majd 1944-ben a Negyedik Ukrán Front tört be, és a Szovjetunióhoz csatolta a területet. Egyik sem kedvezett a nemzetiségi kultúra fejlődésének....



Forrás:        A Podkarpatszka Rusz történetéből
Kapcsolódó:Na, de kik is azok a ruszinok?
                                      Szláv néprajzi utazás....avagy a hucul, a morva és...
                                      Ruszin- magyar kérdés Kárpátalján...1.Közös - rusz...
             

2011. május 29., vasárnap

Ukrán külügyi álláspont a kettős állampolgárság kérdéséről

Ukrajna Külügyminisztériuma egyenlőre nem tekinti politikai problémának a kárpátaljai magyarság számára kiállított, második állampolgárságot tanúsító okiratot. A külügy úgy nyilatkozott, hogy Magyarország biztosította őket afelől, hogy a második állampolgárságot az ukrán állampolgárok mindössze jelentéktelen hányada kapja meg, így ez semmilyen negatív hatással nem lesz Ukrajnára nézve. A magyar kormány szerint ez mindössze egy történelmi igazságszolgáltatási lehetőség az elszakított területen immár kisebbségként élő magyarság számára.
Az ukrán Külügyminisztérium kiemelten hangsúlyozza, hogy a második állampolgárság felvételének felelősége, csakis az állampolgárt terheli, nem pedig az okmányt kiállító hatóságot! Tehát a törvényt nem a követségek, hanem maguk az állampolgárok sértik meg- áll a közleményben.
Az  ukrán hatalom nagy felelőtlenségnek tartaná a második állampolgárság felvételének törvényes engedélyezését.
A magyar kormány első esetben ad a határain kívűl élő magyaroknak állampolgárságot, de nem gondol bele a vele járó következményekre, jelen esetben az ukrán állampolgárokra nézve- áll az ukrán külügy közleményében.
Meg nem erősített hírek szerint az ukrán titkosszolgálat folyamatos megfigyelés alatt tartja az állampolgársági kérdést, mert véleményük szerint fenn áll az a veszély, hogy a magyar kormány bármikor területi követeléseket támaszthat Ukrajnával szemben.
" Ha azt fogjuk észlelni, hogy a magyar kormány bármilyen módon instabilitást fog provokálni Kárpátalján, a mi fellépésünk nagyon szigorú lesz! Mindaddig, amíg ez nem következik be nem tekintjük politikai problémának a hivatalos magyar okirat kiadásának tényét..."- áll a  külügyi közleményben.

Forrás: http://ua-reporter.com
Fordította: Váradi Viktória

2011. május 27., péntek

Mi ez, ha nem diszkrimináció?


 A kárpátaljai magyar iskolások idei vizsgakérdéseit a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezésében fordították magyarra a helyi magyar pedagógusok - az ukrán állam helyett. Úgy tűnik, a magyar diákok esélyegyenlősége ezúttal is üres deklaráció maradt.
Idén a kibocsátó osztályok vizsgáin túl az 5-8. évfolyamok tanulóinak is meg kellett mérettetniük, úgynevezett összesítő dolgozatokat írattak velük ukrán nyelvből, Ukrajna történelméből, matematikából és idegen nyelvből. A szakhatóságok az ukrán és az idegen nyelv kivételével engedélyezték a vizsgakérdések és az összesítő dolgozatok feladatsorainak lefordítását az oktatás nyelvére, azaz a kárpátaljai magyar iskolák diákjai elvben vizsgázhattak magyarul, azonban a végrehajtáskor, ahogy eddig is nemegyszer előfordult, finanszírozás hiányára hivatkozva a fordításhoz nem rendeltek eszközöket, így ezt a feladatot végül a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) volt kénytelen magára vállalni.
 Csupán az 5-8. osztályosok felmérő dolgozataihoz matematikából osztályonként 30-30 változatot kellett lefordítani, Ukrajna történelméből pedig 38-38-at. Ezzel párhuzamosan kellett elkészítenie a pedagógusszövetségnek a korábbi évekhez hasonlóan a 9., általános iskolai kibocsátó osztály és a 11. osztályos középiskolai érettségizők vizsgakérdéseinek fordítását a már említett tárgyak mellett informatikából, biológiából, kémiából, földrajzból stb. is. Elsősorban a kötelező tárgyakra összpontosítottak a KMPSZ-nél, de számos választható vizsgatárgy anyagát is lefordították.
A KMPSZ mintegy száz pedagógus munkáját koordinálva igyekezett megbirkózni a feladattal, a munka azonban így sem mindig ment zökkenőmentesen. Például, miután az informatika- vizsga kérdései ukránul szinte az utolsó pillanatban jelentek meg, a magyar fordítás nem érhetett oda idejében minden iskolába, így sokszor a helyi pedagógusokon múlt, sikerült-e magyarra fordítaniuk a kérdéseket és a feladatokat.
 Bennem felmerül a kérdés,hogy miért egy civil szakmai szervezet vállalja magára a fordítás elvben állami feladatát?  
A kárpátaljai magyar iskolát végzők  80-90%-a nem beszéli az államnyelvet. Ez tény. Kérdezem én, ha történetesen valamelyik iskolában nem sikerül időben lefordítani a vizsgalapokat, a magyar nyelvet tanult gyermek hogyan is érthetné meg a feladatsorokat? 
A helyzet elképesztő, s évről évre rosszabb...
Jómagam 1994-ben fejeztem be általános iskolai tanulmányaimat. Abban az időben fel sem merült, hogy a magyar iskolát végzett diákok oroszul kapják meg a vizsgatételeket. (akkortájt az ukránt még csak fakultatív foglalkozásként ismertük...)1994-1998 között a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskola magyar csoportjának diákja voltam. Magyarul tanultunk....Igaz ma már az iskolának divatos ukrán neve van .....S tudomásom szerint a magyar csoportot is megszüntették....
A Községben, ahol élek 2 tannyelvű iskola van. A helyzet nevetséges, ugyanis az ukrán osztályokban 1-2 maximum 3 tanuló lézeng. Újra kérdések sora merül fel bennem..... Ugyan ezek csak költői kérdések, mert válasz nincs rájuk ....
Szóval változnak az idők, de a helyzet nem javul fikarcnyit sem!

Részleges forrás: http://karpatinfo.net

2011. május 26., csütörtök

Szláv néprajzi utazás....avagy a hucul, a morva és a tót népcsoportról röviden


Gondolatbeli szláv néprajzi utazásunk következő állomására érkeztünk, ahol is pár szóval be szeretném mutatni az olvasónak- néprajzi érdekesség gyanánt- a hucul, a morva és a tót népcsoportot. Hát lássuk.....
A huculok.
A ruszinok legkisebb, mégis talán legérdekesebb népelemét alkotó huculok az Erdős-kárpátok északkeleti csücskében, a Tisza forrásvidékén, illetve a ma már Romániához tartozó máramarosi Havasmezőn, Visóorosziban és Oroszkőn élnek. Az egykori Halicsi Fejedelemség később Galíciának és Bukovinának nevezett területeiről vándoroltak be a XVI-XIX. századok időszakában, számuk ma mintegy harmincezerre tehető.
Az első, Rahón (Rahiv) megtelepedett huculok alapvetően pásztornépként váltak ismertté, de leszármazottaik már az állattenyésztés mellett erdőmunkásként és folyami tutajosokként is hírnevet tudtak maguknak szerezni. A huculokat a történelmi emlékezet lovasnépként tartotta számon, olyannyira, hogy a legendák szerint még a templomaikba és az esküvőikre is lovon jártak. Eredetileg ortodox (görögkeleti) vallásúak voltak, ám a ruszinok döntő többségéhez hasonlóan a XVII-XVIII. században áttértek a görög katolikus (unitus) hitre. 
Népviseletük egyik jellegzetessége volt, hogy a férfiak vastag darócból készült fekete vagy piros nadrágot viseltek, amihez fekete, szerdáknak nevezett ködmönt, vagy kozsuhnak hívott, gazdagon hímzett báránybőrbekecst vettek fel. A férfiruha igazi díszét a nagyon széles és tüszőnek nevezett bőrszíjak jelentették, amelyekre késeket és tőröket akasztottak. A nők ruházatát gazdagon kihímzett, bokáig érő ing, valamint elől-hátul bokáig érő díszes kötény jellemezte. A férfiak és a nők egyaránt bocskort viseltek. Régi hucul szokás szerint a karácsonyt a legbőségesebb lakomával kell megszentelni, ezért a módosabbak ilyenkor tizenkét féle ételt készítettek el. Hétköznapokon fő táplálékuk a kukoricalisztből tejjel és juhtúróval kikevert, itt kulcsának nevezett puliszka volt.
A morvák eredete.
A Dunántúl frank birtokbavétele után a Dunától északra fekvő területeken szláv törzsi hercegségek alakultak ki, amelyek alárendelt szövetségesi viszonyban álltak a Frank Birodalommal.Az egyik ilyen törzsi állam a Dévénynél a Dunába ömlő Morva-folyó medencéjében jött létre. Az ószláv eredetű morva szó magyarul mocsaras vízfolyást jelent. Az itt megtelepült nép neve tehát e folyónévre vezethető vissza. Ettől keletre, már a Kárpát-medence északnyugati szegletében, a Nyitra-folyó mentén szintén kialakult egy szláv törzsi hercegség, amelynek első név szerint ismert fejedelme Pribina volt. Pogány volta ellenére területén támogatta a keresztény hittérítést, azzal a szándékkal, hogy a frank szokások átvételével erősíteni tudja személyes hatalmát. Fejedelmi központja a folyó két partján elterülő Nyitra település lett, ahol 833-ban Adalram salzburgi érsekkel ő szenteltette fel a Kárpát-medence első keresztény templomát.
A " tótok".
  
Az Árpád-házi uralkodók idején minden Magyarországon élő szlávot összefoglalóan tótnak neveztek. E kifejezés eredetét annak tulajdonítják, hogy a Kárpát-medencébe betelepült szlávok keveredtek az itt megmaradt gepida népelemekkel, akik magukat „tot”-nak nevezték. A tót népnév gyűjtőfogalmi jellegének bizonyítéka, hogy a magyar államisággal a XI. század végén összefonódó Horvátországot is hosszú időn át Tótországnak hívták a magyarok. A gyorsan alkalmazkodó, eleinte pásztorkodással foglalkozó, majd a földművelésbe is bekapcsolódó szláv népelemek száma a XII. századra növekedett csak újra meg a Felvidék területén. Azonosságtudatuk is ebben az időszakban kezdett el kibontakozni, mert a környező országok többi szláv népcsoportjától ekkoriban kezdték el magukat a tót népnév használatával megkülönböztetni.

2011. május 25., szerda

Hát most mit csináljak? Amatőr vagyok......ez van! Avagy gondolatok egy megjegyzés apropóján......

Elég sokat elmélkedtem, hogy megszülessen ez a mai blogbejegyzés, vagy sem....Ám kaptam egy megjegyzést , ami felett nem tudok csak úgy szó nélkül elsiklani....
Amikor úgy döntöttem, hogy elindítom ezt a tájékoztató jellegű sorozatot a blogon a ruszinokról, nem neveztem ki magam egyidejűleg sem néprajzkutatónak, sem történésznek, csupán egy laikus érdeklődő lennék, aki úgy gondolta, kutatgatásait érdekességképpen megosztja a blog olvasóival. Mindezt természetesen csakis kizárólag amatőr szinten. Végül is ha ebből indulok ki, nincs okom felhúzni magamat azon, hogy ahogy a kedves nevét természetesen "Névtelen"-ként aposztrofáló simán "leamatőrözött" ugyanis tényleg az vagyok!
Egy sokat tapasztalt blogger ismerősömmel folytatott beszélgetés jut most hirtelen eszembe. Egy blogbejegyzés kapcsán beszélgetve azt mondta, hogy ő a legvadabb megjegyzéseket is vállalja, s nem moderál....Nos én úgy döntöttem, hogy én bizony mától moderálok! Kizárólag azért, hogy megkíméljem magamat a kellemetlenkedő " Névtelen"- ektől
Első körben hirtelen felindulásból kitöröltem a kellemetlenkedő megjegyzést, de utólag megbántam....
Kedves Névtelen, ezúton is üzenem, hogy természetesen különbséget tudok tenni a görög keleti és a görög katolikus vallás között. Nyilván tudod, hogy a görög katolikus egyház hívei az ortodox, görög keleti egyházból váltak ki, hogy egyesüljenek a római katolikus egyházzal.
Kissé elhamarkodtam ugyan ezt a megjegyzés törlést, de kárpótlásul kirakom a blogra, íme:

Névtelen új megjegyzést írt a(z) "Na, de kik is azok a ruszinok?" című bejegyzésedhez: 

amatőr cikk. tárgyi tévedés: a ruszinok görög katolikus és nem gorog keleti vallásúak.



Nos kedves Névtelen! Akkor én jelzem ezen két rövid mondatodról az észrevételeimet. Mivel Te nyilván nem vagy amatőr, tudhatnád, hogy a mondatokat nagy betűvel kezdjük! Tudod, ezt az elemi iskola első, második osztályába beleverik a nebulók kobakjába.....Mivel ez nálad a két mondatban kétszer fordul elő, feltételezem, hogy ilyen "apróságokkal" nem foglalkozol....Pedig ugyanannyi időbe kerül helyesen írni, mint helytelenül, legalább is nekem így tanították!
A másik dolog pedig az, hogy ha már véleményt nyilvánítasz miért nem teszed azt a neved felvállalásával? Ha már egyszer veszed a fáradságot és leszólsz...Egyébként neked van igazad, tényleg görög katolikus vallásúak... Nem ezzel van a baj, csak simán a rosszindulatoddal!


A ruszinokról való ismereteimet, tudásomat és az általam olvasott, felkutatott, értelmezett dolgokat továbbra is megosztom a blog olvasóival. S valójában már nem csak a blogéval, egy internetes portál is megkeresett, hogy szívesen vennék, ha ez a sorozat megjelenhetne az ő portáljukon is. Bár "tárgyi tévedéseim" a jövőben is lehetnek, hiszen s csak az nem hibázik, aki nem dolgozik semmin! Hát most így jártam! "Az első pofon a legnagyobb, a többit szép sorban megszokom!" 



2011. május 24., kedd

Na, de kik is azok a ruszinok?


Egy kis szláv néprajzi utazás első állomására invitálom a kedves olvasót, ahol megismerhetnek 4 szláv népcsoportot: a ruszinokat, a morvákat, a huculokat és a tótokat.
A magyarokkal szinte kezdetektől együtt élő valamennyi nép és nemzetiség közül talán a ruszinok sorsa a legsajátosabb, hisz soha nem volt önálló államiságuk vagy területi elhatárolódásuk. Nemzeti identitásukat, önálló entitásukat a ruszinok görög keleti vallása, gazdag és színes szellemi,és tárgyi néprajzuk, valamint a sok évszázados magyar-ruszin együttélésből fakadó történelmi tudatuk határozza meg. A ruszinság történetével kapcsolatban az " Árpád magyarjainak , csatlakozó népként történő bejövetel" - es eposz dominál főként. Legjellegzetesebb ruszin városok Ungvár és Munkács, de Beregszász, Nagyszőllős és Huszt is ebbe a kategóriába sorolható.
Az Északkeleti-Kárpátok völgyeiben és medencéiben több hullámban megtelepedett ruszinoknak már a történelmi időkben is többféle elnevezése alakult ki.Nevezték őket rusznyákoknak, kisoroszoknak, ruténeknek és kárpátukránoknak, többnyire attól függően, hogy a vidék sorsa miként alakult.
Maga a ruszin szó igen régi hagyományokra tekint vissza. A magyar történelemben ugyanis hosszú időn át " rusz "-nak nevezték az Északkeleti-Kárpátoktól keletre húzódó területeket és ezért az onnan betelepülök értelemszerűen a ruszin megjelölést kapták. A Lengyel királyságban és a Litván nagyhercegségben az írott nyelv alkalmazását nevezték ruszinnak, így ez is nagyban hatott a népnév kialakulására.
A ruszinok önmeghatározása egy idő után megkülönböztetésként szolgált, vagyis azt értették alatta, hogy ők nem orosz eredetű, de egy időben orosz fennhatóság alá került szlávok.


Forrás: http://mek.oszk.hu/

2011. május 23., hétfő

Kárpátaljai magyar szemmel a 2011-es Beregszászi Városnapokról....

2267.5 2267.3

Idén is, mint minden évben május 20-21 én került sor a Beregszászi Városnapok megrendezésére. Az időjárás kegyeibe fogadta a város utcáin sétálókat, előadókat, kereskedőket egyaránt. Gyönyörű szép nyarat idéző meleggel ajándékozta meg a Jóisten az embereket.
A tudósításokat, képriportokat elnézve mégis hiányérzetem támad....
Gyönyörű, korhű ruhákban felvonuló, csillogó szemű ifjak és leányok. Etnikai szemszögből nézve 80-90% magyar, a korhű ruhák is a magyarságukat hivatottak hangsúlyozni....S lám mégis mindenik kezében az ukrán diaszpóra jelképét látom a kék-sárga ukrán nemzeti lobogót.....Vajon nem tűnt fel senkinek, hogy azért Beregszász  többségében magyar lakta város? Maga az egész felvonulás a szovjet éra hangulatát idézte. Nem e lett volna méltóbb hozzánk, magyarságunkhoz, ha a felvonulók kezében nem csak ukrán hatalmi jelképeket láttunk volna?
Bár a rendezvény üde színfoltja volt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Főiskola felvonulása, akik korhű ruhában megidézték a Rákóczi szabadság harc kezdetét jelentő zászlóbontást.
De megjegyzem, hogy a fotón Rákóczi zászlaja mellet ukrán zászlót látok...


2267.1  


Felmerül a kérdés, s úgy vélem jogosan, hogy hol vannak ilyenkor a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek???
Miért hagyjuk, hogy magyarságunkat ismét megtiporják, semmibe vegyék? Miért nem hallatják a kárpátaljai magyarok ilyen esetekben a hangjukat?
Ne felejtsük el: " Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát!" 







2011. május 22., vasárnap

Ruszin- magyar kérdés Kárpátalján...1.Közös - ruszin-magyar - Kárpátmedencei történelmünk nyelvi nyomai

Ezennel szeretnék útjára indítani egy sorozatot, amelynek a ruszin-magyar barátság, közös történelmi múlt, azonos  törekvések ismertetése szolgáltat alapot. Minden ami e két nemzetet összeköti,minden amiről eddig már  kicsit beszéltünk, de többnyire nem. Munkámat  segíti Лецович Ладислав Васильович, a Kárpátaljai Ruszinok Nemzeti Tanácsának elnöke, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani. Hogy mennyire lesz sikeres ez a sorozat, nos az a jövő titka.... Annyi azonban biztos, hogy minél több tájékoztató jellegű tevékenységre van szükségünk ahhoz, hogy megértsük honnan jöttünk, hová tartunk, milyen a közös történelmi múltunk, milyen közös eszmék vezérelik/vezérelhetik a ruszin és a magyar nemzetet Kárpátalján.

A magyar tudományos közvélemény viszonylag keveset tud (vagy ha tud is hallgat) a kárpátaljai ruszinokról, nyelvükről, törekvéseikről. Még a nyelvészek körében is találkozhatunk olyan, tájékozatlanságból eredő véleménnyel, hogy ruszinok nincsenek és nincs ruszin irodalmi nyelv sem. Igaz, a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalján az ukrán a hivatalos nyelv. A függetlenségét a Szovjetunió felbomlása után elnyert Ukrajnában, a demokratikus államoktól eltérően a ruszint nem ismerik el önálló nemzetiségnek. A ruszin nyelvvel, kultúrával foglakozókkal szemben a hivatalos politika hol szelíd, hogy erősebb pressziót gyakorol. Ez is az egyik oka, hogy a kárpátaljai ruszin kultúrát művelők körében feltűnően nagy a nyugdíjasok aránya.
Tény, hogy Kárpátalján egy maroknyi értelmiségi megfeszített erővel küzd a ruszin népnyelv irodalmi szintre emeléséért, a ruszin nép és nyelv hivatalos elismertetéséért. Az állami támogatás teljes hiánya ellenére Kárpátalján mintegy 20 vasárnapi ruszin iskola működik/működött, s az utóbbi évtizedben nagyszámú ruszin könyv jelent meg. A kárpátaljai ruszin népnyelven alapuló ruszin kiadványokban jól vizsgálhatóak a magyar-ruszin nyelvi érintkezés kérdései. Ezekből a kiadványokból, amelyek szótárak, tudományos és szépirodalmi művek egyértelműen megállapítható, hogy a ruszin nyelvtervezők, - írók, költők, lexikográfusok -közös Kárpát-medencei történelmünk nyelvi nyomait nem tagadják meg. A nyelvjárási gyűjtésekből megismert hungarizmus megtalálható az irodalmi nyelvi igénnyel megjelentetett ruszin művekben. Magyar nyelvészeti tekintetben rendkívül érdekes annak a figyelemmel kísérése, hogy napjainkban több száz magyar eredetű ruszin tájszó irodalmi szintre emelkedik.
A lexikoni hungarizmusnak többsége az északkeleti nyelvjárásokból került a ruszin nyelvjárásokba, onnan pedig a ruszin szépirodalmi művekbe, szótárakba.
Íme néhány ismerősen csengő, a ruszin nyelvjárásban is és a magyarban is "hétköznapinak" számító szó:


  1. Баршун - barsun - bársony
  2. Боканча - bokancs - bakkancs
  3. Катуна - katuna - katona
  4. Лугер - luher - lóhere
  5. Рокаш- rokás - rakás
  6. Шипка - sipka - sapka
  7. Вошкола - voskola - iskola
  8. Говгир - hóuhier - hóhér
  9. Шовдар - sóudar - sódar, disznócomb
  10. Галлир - gallir - gallér
A sort folytathatnám még tovább....
Figyelemre méltó az a tény, hogy a magyarokkal hosszú évszázadok óta igen intenzív gazdasági, művelődési és  nyelvi kapcsolatban lévő kárpáraljai ruszinok népnyelve napjainkban irodalmivá vált.

Szakirodalomként felhasznált alap: Udvari István 2005. A kárpátaljai ruszin irodalmi nyelv hungarizmusai kérdéséhez valamint Udvari István 2005/b  К исследованию русинского литературного язька

Folyt. köv.

2011. május 21., szombat

Beregszászban kezdetét vette a magyar iskolák felszámolása.....

Beregszasz-kozpont    

Május 17-én került sor a Beregszászi Városi Tanács hatodik ülésszakára, melyen a város magyarsága szempontjából sorsdöntő kérdés került napirendre: az UMDSZ pártja, az UMDP színeiben képviselővé lett Tokar Ljudmila, a városi oktatási osztály vezetője és a tanács oktatási bizottságának elnöke ismertette azt a határozattervezetet, mely szerint a jövőben megszüntetnék a magyar tannyelvű 8. Számú Mikes Kelemen Középiskolát, összevonva azt a 2. számú, orosz tannyelvű iskolával.
Az újonnan létrehozandó tanintézményt 10. számú orosz–magyar tannyelvű középiskolának szándékoztak nevezni, annak ellenére, hogy a jelenlegi adatok szerint másfélszer annyi az összevonás alá eső magyar diákok létszáma, mint az orosz iskola tanulóié, akik között ráadásul az elemi tagozat párhuzamos ukrán osztályainak diákjai is szerepelnek.
A tömbmagyarság központjának számító Beregszász 36 fős képviselőtestületében – melynek 10 UMDSZ-es képviselője van, s melynek feje Gajdos István polgármester, az UMDSZ és az UMDP elnöke – csupán a háromtagú "KMKSZ"–UMP-frakció emelt szót az indítvány ellen. Gajdos István polgármester, csakúgy, mint az SZBU által a magyar állampolgárság felvételével gyanúsítottak titkosszolgálati vegzálása kapcsán, most is hallgatott, holott Bocskor László, a "KMKSZ"–UMP képviselője kifejezetten kérte a polgármestert, nyilvánítson véleményt: egyetért-e az UMDSZ azzal, hogy az összevonással megszüntetnek egy beregszászi magyar iskolát, amelyben 129 magyar gyermek tanul.
A két tanintézmény összevonását a 8. sz. iskola épületének kihasználatlanságával indokolták. Horkay Sámuel, a "KMKSZ"–UMP-frakció vezetője felvetette, hogy a város magyarságának érdekét az szolgálná, ha a szabad helyiségekben újraindítanák pl. a nemrég megszüntetett környékbeli magyar óvodát. A felvetést azonban a polgármester figyelmen kívül hagyta. Csakúgy, mint Horkay Sámuel következő javaslatát azt illetően, hogy az összevonásról név szerinti szavazással döntsenek. A polgármester szavazásra sem bocsátotta az indítványt. A képviselői többség ezek után megszavazta a két oktatási intézmény összevonását, csak az ellenzéki "KMKSZ"–UMP képviselői voksoltak ellene. A döntéshozatalt követően Horkay Sámuel kijelentette, hogy mivel szavazásra sem bocsátják a "KMKSZ"–UMP indítványait, a képviselőcsoport nem látja értelmét az ülésszak további munkájában való részvételnek, és képviselői tiltakozásul kivonultak a teremből.

Állatkínzás felsőbb utasításra......utólag persze letagadják


A tegnapi napon Ungváron Viktor Janukovics ukrán államfő érkezésének napján tömegesen megmérgezték a kóbor kutyákat. Több tíz kóbor kutya pusztult el halálos görcsök közepette a város központjában, a Korjatovics tér és az új lakótelep közelében, illetve a Kapusanszkaja és Csornovil utcákon.
„A szomszédos üzletek  elárusítói elmondták, hogy látták, amint reggel gyerekek etették a kutyákat” – meséli Larisza, a virágbolt eladója. „Húsdarabokkal etették őket. Délre a város központjában már több kutya is elpusztult” – tette hozzá.
Az elpusztult állatok tetemei épp akkor hevertek az utcákon mikor Janukovics a városba érkezett. Egyes híresztelések szerint mindezt Viktor Pohorelov ungvári polgármester ellenfelei tették szándékosan – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
Szemtanúk elmondása szerint az egyik haldokló kutya az elnöki konvoj előtt vergődött a földön kínjában.
Ma reggelre Ungvár központjában a Drugeth utcán már több elpusztult,  felfúvódott hasú kutya hevert.
„A városi hatóságoknak semmi közük sincs a kutyák megmérgezéséhez” – mondta  Alla Hajatova, az ungvári polgármester sajtótitkára.

2011. május 20., péntek

A kettős állampolgárság ukrajnai engedélyezését javasolja egy honatya....avagy lassan megvilágosodnak?


A kettős állampolgárság felvételének hivatalos engedélyezését javasolja az ukrán állampolgárok számára Gennagyij Moszkal, az ukrán parlament képviselője, aki szerint a kettős állampolgárság már létező valóság Ukrajnában.
Az ellenzéki Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) párt színeiben politizáló és a szervezett bűnözés és korrupció elleni parlamenti bizottság elnökhelyettesi posztját betöltő Moszkal csütörtöki nyilatkozatában közölte: a hatóságoknak hivatalos szinten el kell ismerniük, hogy Ukrajnában a gyakorlatban már régen létezik a kettős állampolgárság. „AzEurópai Unióba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Izraelbe és a világ más részeibe különböző okokból áttelepült honfitársaink milliói régen felvették ezen országok állampolgárságát, miközben nem mondtak le az ukránról” – tette hozzá a honatya, aki korábban Kárpátalja megye kormányzói és Ukrajna helyettes belügyminiszteri tisztségét is betöltötte.
A számos ukrán hírportál által átvett nyilatkozat szerint Moszkal badarságnak nevezte a kettős állampolgárság tiltásának fenntartása mellett gyakran hangoztatott érvet, amely szerint a kettős állampolgárság azzal fenyeget, hogy más államok erőt alkalmazhatnak Ukrajna területén állampolgáraik védelme ürügyén. Mint kifejtette, az ukrán külügyminisztérium adatai szerint 2007 és 2011 között az ukrán nagykövetség Moldáviában 6907 személynek adott ukrán állampolgárságot. Ettől azonban senkinek a fejében nem fordult meg, hogy Ukrajna katonai akciót indíthat Moldávia ellen állampolgárai védelmében – mutatott rá a politikus, hangsúlyozva, hogy a kettős állampolgárság európai és világszerte elfogadott gyakorlat.
Forrás: 
MTI

2011. május 19., csütörtök

2011.05.25.-jótékonysági színházi előadás Beregszászon

himinec_valeria 2011. május 25-én, szerdán jótékonysági színházi előadásra kerül sor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A segíteni szándékozók Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című mesedrámáját láthatják a beregszászi társulat előadásában.
Az est során befolyt összeget a négyéves, súlyos beteg Himinec Valéria gyógykezelésére ajánlják fel.
Az előadás helyszíne a színház nagyterme (Beregszász, Munkácsi út 1.). Kezdete: 17.00 óra (közép-európai i. sz.).
Belépőjegy ára: 30 hrivnya (de a szervezők további felajánlásokat is köszönettel fogadnak). Jegyek megvásárolhatók Cilyó Sándornál (0663259893), Kudlotyák Krisztinánál ( szervezo@kmf.uz.ua) és Sin Edinánál ( sinedina@gmail.com).

2011. május 18., szerda

Csernobil sebe máig sajog....avagy gondolatok az atomkatasztrófa 25-ik évfordulóján


A közelmúltban Japánban bekövetkezett természeti katasztrófa következtében megsérült a fukusimai atomreaktor. Ennek kapcsán ismét közbeszéd tárgya lett Csernobil is.Összehasonlították a katasztrófa méretét. Újabb Csernobilként is emlegették. Csakhogy a japán emberek nem estek pánikba-sem pedig Európa, sőt Amerika sem-, mert bíztak a vezetésben. Tudták, hogy mindent megtesznek az emberek védelméért. Míg az akkori Szovjetunió és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kormánya napokig eltitkolta a katasztrófa tényét is, "megengedte", hogy a nép felvonuljon május elsején, boldogan majálisozzon, mit sem sejtve a fejük felett gyülekező már nem csupán vészjósló, hanem gyilkos felhőkről.
Huszonöt évvel ezelőtt gyönyörűen sütött a nap, azon az április végi napon,amikor a szörnyű katasztrófa bekövetkezett Csernobilban. De a híradások erről nem szóltak....Néhány nap múlva, békésen és vidáman ünneplők tömege-gyerekek, apukák, anyukák, nagyszülők- vonultak ki a városok, így a Csernobilhoz mindössze 40 km- re fekvő Kijev utcáira is május elsejét köszönteni... És a híradások még mindig hallgattak....Pedig április 26-án Ukrajna népének,de nem túlzás azt állítani, hogy egész Európa népének fekete napja jött el. Az addig békés célokra használt atomenergia megbosszulta az emberi felelőtlenséget: robbanás történt a csernobili atomerőműben, ami az ukrajnai lakosság ezreinek életét változtatta meg, hozott gyászt,bánatot, szomorúságot emberek milliói számára.
Az atomrobbanás hatása máig nem múlt el. Hisz az akkor ott szolgálatot teljesítők köréből mindmáig szedi áldozatait a " fekete fájdalom". És utódaik sem élhetik gondtalanul az életüket.Egy embertelen, könyörtelen világ áldozatai ők. Csernobil sebe máig sajog....
A katasztrófa huszonötödik évfordulóján Ukrajna szerte megemlékezéseket tartottak. Emlékeztek az áldozatokra. Nem véletlen, hogy sokan még most is kemény szavakkal bírálják az akkori vezetést, mert titkolóztak, hallgattak.
Huszonöt év elteltével szeretnénk azt hinni, hogy a jövőben meg tudják akadályozni a hasonló katasztrófákat, hogy Európa hatást tud gyakorolni az ukrán vezetésre, és - saját érdekében is- segít megoldani a csernobili atomerőmű biztonságossá tételét. Erre most az évforduló kapcsán sok ígéret hangzott el, bízzunk benne, hogy meg is valósul.

Részleges forrás: Bereg info

Credo, Zurgó együttes és Varga B. Tamás koncertje a Vereckei-hágón!

Idő
2011. május 29. · 11:00 - 19:00

Helyszín
Vereckei-hágó,Kárpátalja

Készítette

További információ
A Credo Klub családi kirándulásra hívogatja Kárpátalja és Kárpát-Haza magyarjait Vereckei -hágóra!

Kedvcsináló:
Credo (http://www.credo.van.hu/http://www.youtube.com/watch?v=YmA4n6rMB3I

Zurgó együttes ( www.zurgo.hu ): http://www.youtube.com/watch?v=SbZgpsSUPkI&feature=player_embedded#at=23

Együtt énekkel és imádsággal mossuk le a gyalázatott!!!

"...Még gyermek voltam,
s apám megfogta kezem.
Megmutatta nekem,
hol él a nemzetem.

Mutatta az erdőt,
a zöldellő réteket,
ahol szebb jövő vár rám,
és boldogan élhetek."
(Tamás István : Tiéd ez az ország; részlet)


Kicsit megváltozott programmal, de annál nagyobb szeretettel várunk mindenkit 2011-05-29-én a Vereckei -hágón!
Üdvözlettel: Váradi Viktória


Kapcsolódó: 2011.05.29. – Credo koncert a Vereckei-hágón

Végre foglalkozik a Parlament a kárpátaljaiakat érintő atrocitásokkal

Az Országgyűlés bizottsági ülésein foglalkoznak a jövő héten a kárpátaljai magyarokat érintő atrocitásokkal – mondta Potápi János Árpád, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke szombaton egy felsőőri (Oberwart) rendezvényen.

A Nemzeti Összetartozás Bizottsága a Külügyi Bizottsággal közös, hétfői ülésén foglalkozik a kérdéssel, a Nemzetbiztonsági bizottság az azt követő napokban – mondta a politikus a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) ülésén ifjúsági szervezetek felvetésére.
Popovics Pál, a MIK Kárpátalja régiójának képviselője beszámolójában kitért arra, hogy Kárpátalján felerősödtek a magyarellenes atrocitások, és az ukrán titkosszolgálat a magyar állampolgárságot kérvényezőket hallgatott ki. Hozzátette: mindezzel kapcsolatban várják a magyar kormányzat „hathatósabb fellépését”.
(MTI)

2011. május 17., kedd

Zurgó koncert, élő zenés táncház Beregszászon

Idő
2011. május 28. · 18:00 - 21:00

Helyszín
Beregszász II. Rákóczi Ferenc Főiskola Gross Arnold dísztermében




További információ




Csángó táncház, népzenei koncert és néptánc bemutató Beregszászban
Május 28-án, szombaton. este 6 órától, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola Gross Arnold dísztermében nagyszabású népzene és néptánc estre hívogatunk mindenkit. Gyere el te is és tölt egy fergeteges hangulatú szombat estét a Sion Rádióval. a belépés ingyenes


A Budapesti Zurgó együttes Koncertjét az Ungvári Napraforgó néptáncegyüttes bemutatója követi és végül élő zenés táncházzal, tánctanítással várunk mindenkit május 28-án este 6-tól


a belépés ingyenes


A rendezvény támogatója a Credo Klub


Zurgó együttes Beregszászban május 28 este 6

2011. május 16., hétfő

A KMKSZ választmánya a kárpátaljai magyarokat ért inzultusról......


A magyar állampolgárság felvételével gyanúsított kárpátaljai magyarok ukrán titkosszolgálati zaklatása nyomán előállt helyzetet vitatta meg szombaton a Nagyszőlőshöz közeli Nevetlenfaluban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya.
Helyzetértékelő beszámolójában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a többi között hangsúlyozta: nagyon súlyos inzultus értkárpátaljai magyar embereket az ukrán állam egyik hatósága részéről az egyszerűsített eljárásban történő visszahonosítás ürügyén. Ám az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU megfélemlítési akciója nem egyének ellen folyik, annak célpontja a kárpátaljai magyar közösség egésze - tette hozzá. Megjegyezte: a KMSZ csak akkor tudná biztosítani a titkosszolgálat által vegzált magyarok jogvédelmét, ha a törvénytelenül meghurcoltak ügyészségi feljelentést tennének jogaik megsértése miatt, ám ezt eddig közülük senki nem merte meglépni.
A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: igen nagy a baj, hiszen az ukrán állam egyik szerve megsértette az ország alkotmányát és az emberi jogok biztosításáról szóló több nemzetközi szerződést, amelyeket Ukrajna is aláírt. Ebből adódóan a KMKSZ-nek a történtek súlyának megfelelő módon kell reagálnia - emlékeztetett Kovács.
A szervezet választmánya az ügyről nyilatkozatot fogadott el, amely leszögezi, hogy az ukrán titkosszolgálat, az SZBU minden jogalap nélkül rendelt be, fenyegetett meg és vádolt azzal kárpátaljai magyarokat, hogy magyar állampolgárságot vettek fel, miközben az ukrán törvényekben ilyen bűncselekmény vagy szabálysértés nem szerepel.
"Az ukrán állam arra használta fel biztonsági szolgálatát, hogy Ukrajna jogrendjéből kilépve, alapvető emberi és állampolgári jogokat sértve megfélemlítési akciót hajtson végre a kárpátaljai magyar közösség ellen. Ez a gyakorlat alkalmas az ukrán-magyar államközi viszony megrontására, Ukrajna nemzetközi tekintélyének további aláásására, s a legsötétebb sztálini időket idézi" - olvasható a nyilatkozatban, amely megállapítja, hogy az eset egy magyarellenes kampány eddigi legsúlyosabb eleme, az ukrán állam történetének legsúlyosabb provokációja.
A negyven ezres taglétszámú KMKSZ választmánya felszólítja Ukrajna vezetőit, de mindenekelőtt Viktor Janukovics elnököt, hogy állítsák, illetve állítsa le a totalitárius államokra jellemző titkosszolgálati akciót, és annak kitervelőit, valamint végrehajtóit az ügy súlyának megfelelően vonják felelősségre.
Forrás: 
MTI