Saját fotó
Bótrágy, Kárpátalja, Ukraine
Élni és élni hagyni....

2011. június 30., csütörtök

A magyarok veszélyeztetik Ukrajna nemzetbiztonságát?


Budapest támogatja az autonómia törekvéseket és kulturális agressziót folytat-ukrán sajtóvélemények.
Az ukrán kormány mindent megtesz azért, hogy jó viszonyt alakítson ki Magyarországgal, s ezért még az ország nemzetbiztonságát is hajlandó feláldozni – röviden így foglalható össze a napokban az ua-reporter.com oldalon megjelent írás, melynek írója még saját nevét sem vállalta fel, csupán a Hvilja (Хвиля) „nevet” használja.
S hogy miért hajlandó az ország vezetése erre a lépésre? Ennek egyik oka a cikk szerint részben az, hogy mint tudjuk, 2011 januárjától Magyarország töltötte be az EU-elnöki posztot, s Kijev kicsit abban reménykedik, hogy a magyarok felé mutatott engedékenység hatására az Európai Unió is hamarabb fogja meghozni az ukrán fél számára is kedvező döntést az európai vízummentességről.

az ukrán tisztviselők által tett különböző nyilatkozatok jelenthetik a biztosítékot arra, hogy a magyar állam szankciók nélkül adhasson magyar útlevelet és állampolgárságot a Kárpátalján élő ukrán állampolgároknak, írja az ua-reporter hírportál.
Ugyanakkor Magyarország jelenlegi politikája a szomszédos országok és különösen Ukrajna felé feszültséget teremt a térségben, írja a cikk írója, illetve ellentétes az ukrán nemzeti érdekekkel. Hiszen napjainkban Magyarország oly látványosan támogatja a szomszédos országokban élő magyar kisebbséget, s lelkesen támogat minden autonómia törekvést.
A Katonai és Politikai Tanulmányok Központjának vezetője, Dmitrij Timcsuk szerint a 2010 május 26-án Magyarországon elfogadott állampolgársági törvénnyel a magyar hatóságok bevallott politikai célja a szomszédos országokban élő  magyar kisebbségek autonómia törekvéseinek támogatása és asszimilációjának megállítása, valamint kulturális terjeszkedés a Kárpát-medencében. Utóbbit mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 2011-es évben jelentősen megnőtt az ilyen rendezvények magyar állami költségvetésből való támogatása.
Timcsuk szerint egyébként ez a kulturális „agresszió” közvetlen veszélyt jelent Ukrajna nemzetbiztonságára, tekintettel a kárpátaljai régióban élő magyarok nagy számára. Ugyanakkor a szakértő szerint más országok, akik sokkal kisebb politikai és katonai potenciával rendelkeznek – pl. Szlovákia és Románia – nem félnek határozottan fellépni a „fenyegetéssel” szemben.
A cikk írója szerint tehát Ukrajna számára egyértelmű veszélyt jelent Magyarország. S a legnagyobb probléma az, hogy az ország vezetése ezt észre sem veszi, s valóban úgy véli, hogy a két országnak „nincs olyan konfliktusa, mely gátja lehetne a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének”.

Forrás

"Salamoni döntés"




Az ukrán járásközi ügyészség alkotmányellenesnek ítélte, hogy a beregszászi járási tanács ülései az ukrán himnusz mellett a magyar nemzeti imádság lejátszásával kezdődjenek.

A további viták elkerülése érdekében Gajdos István beregszászi polgármester elmondása szerint legutóbbi ülésén a városi tanács újra foglalkozott a himnusz kérdéssel,és „salamoni döntést” hoztak. Eszerint a jövőben sem az ukrán, sem a magyar nemzet himnusza nem fog elhangzani a városi tanács közgyűlésein, írja a transkarpatia.net hírportál. A hírben azonban nem maga a tartalom a megdöbbentő, hanem az, hogy a megnevezett hírportál ezt „Betiltották” az ukrán himnuszt Beregszászban címmel közölte. Reméljük a szerkesztőknek csupán a nagyobb olvasottság elérése volt ezzel a céljal...


Forrás
http://karpatinfo.net/

Kapcsolódó
Nemzeti himnuszunk élezi ki a „magyarkérdést”?
Mégis jogszerű a magyar himnusz
Döntött a járási tanács: az ukrán mellett felcsend...



2011. június 29., szerda

A ruszin nép igen, létezik....avagy válasz egy blogolvasónak

Egy olyan nép esetében, amely sohasem élt valamelyest is elkülöníthető politikai formációban természetes módon fogalmazódik meg a kétely, eljut e ez a közösség valaha is az autonómiai függetlenségig? A minap egy olvasóm megkérdezte tőlem egy blogbejegyzésem kapcsán, hogy  te,Viki, véleményed szerint ésszerű dolog ruszin kérdésről beszélgetni Kárpátalján? Egyáltalán léteznek még a ruszinok? Kissé rácsodálkoztam tudatlanságára ám bevallom gondolkodásra és némi kutakodásra késztettet...
Nos a kérdésre a válsz igen egyszerű és egyértelmű még egy olyan bonyolult etnogenezis esetében is, mint a ruszinoké: a ruszin nép igen, létezik, amennyiben annak definiálja magát!
A folytonos és igen kései betelepülésnek köszönhetően az ukrán és a ruszin nyelv ma igen közel áll egymáshoz. Ismerünk olyan európai népeket, ahol sokkal kisebb nyelvi különbségek is az önálló nemzet tényét igazolják. S bár nem erre a tájra jellemző, de megemlíthetjük azt is, hogy ma, elveszett-elfelejtett nyelvük hiányában számos népcsoport ápolja nemzettudatát azt a hagyománytudatra építve.
Felmerül a kérdés, van e a hazai ruszinoknak anyaországuk? Ha lenne, Kárpátalja lenne az, ahol ma kb.800.000 ruszin él. Kárpátalja csak nem 1000 évig Magyarországhoz tartozott, az első világháború után Csehszlovákiához, a második után pedig a Szovjetunióhoz csatolták. Köztudottan soha nem tartozott Ukrajnához, mégis a Szovjetunió eme utódállama csökönyösen ragaszkodik ehhez a területhez a mai napig, ugyanakkor az itt élő ruszinoknak, magyaroknak és egyéb kisebbségeknek nem biztosítja az alapvető nemzetiségi jogokat sem.
A ruszinság területi elhelyezkedése jelenleg a következőképpen néz ki.Ám előtte megjegyezném, hogy a ruszinokat joggal nevezik Közép- Európa kurdjainak, hiszen szétszórva élnek a régió nyolc országában: Ukrajnában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Horvátországban., Szerbiában és Magyarországon.
A legtöbben, becslések szerint 770-800 ezren itt nálunk Kárpátalján élnek 10 városban, 28 város jellegű településen és 560 faluban. Ruszinok kivétel nélkül minden kárpátaljai faluban találhatóak, tehát 561-ben és ha figyelembe vesszük, hogy ezek közül csak 72 falu magyar és néhány falu román többségű, akkor kiderül, hogy mintegy 480 falu ruszin többségű.
Az említett 561 kárpátaljai falu közigazgatásilag 257 községi tanácson belül funkcionál. Ruszin többségű minden kárpátaljai város és város jellegű település.
Szóval ilyen tekintetben igencsak kijelenthetjük, hogy van értelme Kárpátalján ruszin kérdésről beszélni, üzenem ezúton is a kedves Névtelen  blogolvasómnak!

A számadatok Dr.Popovics Tibor kutatási eredményei

Forrásanyagok
http://ruszin.freeweb.hu/
http://mek.niif.hu

Kapcsolódó
Na, de kik is azok a ruszinok?
Ruszin- magyar kérdés Kárpátalján...1.Közös - rusz...

2011. június 27., hétfő

Érdekpolitika?

Egy ukrán internetes kiadvány szerint Ukrajna vezetése minden lehető módon igyekszik az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Magyarország kedvében járni, hogy a magyarok előtti „hajbókolás" fejében vízummentességet kapjon Európától.

Az internetes kiadvány szerint azonban Magyarország jelenleg olyan politikát folytat a szomszédos országokkal, köztük Ukrajnával kapcsolatban, amely feszültséget gerjeszt a régióban és ellentétes az ukrán nemzeti érdekekkel. A kérdésről a hírportál által megkérdezett szakértő, Dmitrij Timcsuk, a kijevi Katonai-politikai Kutatások Központjának igazgatója elmondta: Magyarország irányvonala ma kifejezetten a szomszédos országokban élő nemzettársak támogatására irányul, egészen az egy tömbben élők területi autonómiájának a kezdeményezéséig terjedően. Mint kifejtette: a kettős állampolgárságról szóló törvény múlt évi elfogadása mellett – amely az Ukrajnában élő magyaroknak, csakúgy mint a hasonló román jogszabály az ukrajnai románoknak, szabad mozgást biztosít az EU területén – Magyarország vezetése gyakorlatilag meghirdette a szomszédos országokban élő magyarok autonómia-küzdelmének és asszimiláció elleni harcának, valamint a Kárpát-medencei kulturális terjeszkedés fokozásának a támogatását.
Timcsuk elmondása szerint az ilyen magyar politika – tekintettel a Kárpátalján élő magyarok számára – közvetlen fenyegetést jelent Ukrajna nemzetbiztonságára nézve. Ugyanakkor az Ukrajnáénál jóval kisebb katonai-politikai súllyal bíró országok nem riadnak vissza attól, hogy adekvát módon reagáljanak, mint ahogy a Magyarországhoz fűződő viszonyának rendezésére irányuló törekvései ellenére Szlovákia is teszi a magyar terjeszkedéssel szembeni fellépés érdekében – fogalmazott.
„Ukrajna viszont egyszerűen figyelmen kívül hagyja a nyilvánvaló veszélyt. Mi több, az EU-hoz való törleszkedés érdekében Kijev - nyugtalanságának a kifejezése helyett - azt hajtogatja, hogy nagy a barátság Magyarországgal, és nincs semmilyen probléma, amely zavarhatná a kétoldalú együttműködés fejlesztését" – zárja írását az ukrán hírportál
Forrás

2011. június 26., vasárnap

Nemzeti himnuszunk élezi ki a „magyarkérdést”?



magyarsag_01
Az ukrán ultranacionalisták „ajándékot" kaptak azzal, hogy a beregszászi járási tanács (közgyűlés) megszavazta a magyar himnusz lejátszását az ülésein, ráadásul a döntés ismét kiélezte a „magyarkérdést" Kárpátalján – írta szombaton megjelent számában a Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap.
A mértékadó kijevi kiadvány terjedelmes helyszíni riportban számol be a magyar himnusz ukrán állami intézményben történő hivatalos használatáról szóló, Ukrajnán belül szokatlanul nagy visszhangot kiváltott beregszászi járási képviselő-testületi döntés körülményeiről. Mint a cikk megállapítja, a Beregszászi járás különleges régió, az egyetlen olyan közigazgatási egység az országban, amelyben a kárpátaljai népesség 12 százalékát kitevő magyarok vannak többségben 76,3 százalékos arányukkal.
Az írás szerint ennek ellenére némiképp furcsa a járási tanács egyhangú döntése arról, hogy ülésein ezentúl az ukrán mellett a magyar himnusz is elhangzik, mivel a testületet alkotó hat párt képviselőinek a kétharmad része ugyan magyar nemzetiségű, ám a két magyar pártnak, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) együttesen sincs meg az egyszerű többsége. Ráadásul a magyar himnuszról szóló 2011. június 17-i döntést, amelyet a képviselők mind a bizottságokban, mind az elnökségben megvitattak, minden ellenvetés nélkül elfogadták és megszavazták a nem magyar nemzetiségű testületi tagok is – olvasható a lapban, amely ugyanakkor egy, a neve elhallgatásával nyilatkozó beregszászi képviselőre hivatkozva nem zárja ki, hogy valaki felülről szervezte meg a szavazást, ezért lett egyhangú az eredménye.
A kiadvány szerint komoly választás előtt áll a beregszászi járási képviselő-testület, mert legközelebbi ülésén döntenie kell arról, hogy érvényben hagyja-e a magyar himnusszal kapcsolatos határozatát, amelyet időközben – alkotmányellenességre hivatkozva – megóvott a helyi ügyészség. A kérdés körül nagy vita várható, s ha a képviselők nem vonják vissza döntésüket, akkor az ügy bíróság elé kerül – emlékeztet a cikk.
A hetilap írása ugyanakkor azt sugallja, hogy a kárpátaljai magyaroknak nem érdemes elvi kérdést kreálni a nemzeti himnuszuk ügyéből,mivel az utóbbi időben már amúgy is túlságosan magukra vonták az ukrajnai közvélemény, a titkosszolgálatok és a politikai pártok figyelmét, elengendő csak a kettős állampolgárság vagy a Vereckei honfoglalási emlékmű körüli bonyodalmakra gondolni. Ráadásul ezek a fejlemények talált kincset jelentenek az ultranacionalista pártok számára, hiszen ezek Kárpátalján szinte kizárólag csak magyarellenes nyilatkozatokkal és akciókkal tudnak hírt adni magukról - olvasható a cikkben. "A szélsőséges politikai erők soha nem tudtak komoly befolyásra szert tenni Kárpátalján,ám ha a következő választásokon mégis támogatásra találnak az kizárólag a magyarok tevékenységének lesz köszönhető" - állítja a kijevi hetilap,mely szerint a beregszászi járási tanács magyar himnusszal kapcsolatos döntése is ennek a bizonyítéka. 
Forrás
http://www.karpatalja.ma

2011. június 25., szombat

Székely - magyar rovásnépszerűsítő rendezvény Beregszászon 2011. július 1 - én!


Mindenkit szeretettel várunk július elsején, délelőtt 10.00 órától Beregszász főterén, ahol is a székely - magyar rovásírással ismerkednek meg a kedves érdeklődők. Az őseink írását bemutató rendezvény alapötlete Székelyföldről került hozzánk. Itt a Kárpátok alján mi is nagyon fontosnak tartjuk eme ősidők óta létező kincsünk megismertetését az érdeklődőkkel. Ősi írásunk használata ezer évvel ezelőttig, I.István koráig általános volt. Ő volt az, aki a római kereszténység felvételével a latin betűkkel való írást tette hivatalossá, de ennek ellenére az egyszerű emberek az ősi írásunkat továbbra is megtartották, használták még évszázadokon keresztül, amiről rovásemlékeink tanúskodnak. Legtovább Székelyföldön használták, ezért is nevezzük székely - magyar írásnak.

Ha bővebben ismeretekhez szeretnél jutni ebben a témában, gyere el szeretettel várunk, korhatárra való tekintet nélkül!
Mindnyájunk felelőssége, hogy őseink eme kincse minél nagyobb teret hódítson, s minél több  emberhez jusson el!
Ősi írásunk elsajátítása soha nem késő!
Mindenkit szeretettel várunk tehát a helyszínen, 2011. július 1 -én, délelőtt 10.00 órától h.i.sz.

2011. június 24., péntek

Szondi Miklós: "Róni tanulok" - korhatár nélkül....

Szondi Miklós ajánlója a " Róni tanulok " c. könyvéhez:

" Ha nincsen gyökér nincsen fa" - tartja egy székely közmondás.Senki és semmi nem létezhet gyökér nélkül. Egy nemzet életében a gyökér jelenlétét a nemzedékről - nemzedékre hagyományozódó tudás jelenti.  Nemzetünk fönnmaradását azzal szolgálták elődeink,hogy az idők próbáját kiálló tudást hagytak ránk.....Mindnyájunk felelőssége az,hogy olyan ismereteket adjunk át utódainknak, melyek úgy táplálják nemzetünk fáját, hogy az az ereje teljében mind több éltető gyümölcsöt teremjen.
Egyik ilyen gyökerünk őseink írása, a magyar rovás, aminek megtanulása sohasem késő. Magam is felnőtt fejjel találkoztam vele. Hálás vagyok Deák Dezsőnek, akinek a csoportjában elsajátíthattam őseink betűvetését. Először a rovás egyszerűsége ragadott meg és minél jobban megismertem, annál jobban megszerettem. Ez a kincs egyre több olyan tudást vetett fel előttem, amivel előtte nem találkoztam. A mélyről a gyökérből jövő, finoman csomagolt üzeneteket ismerhettem meg általa, aminek köszönhetően számomra kerekebb lett a világ. Ezt a "kerekséget" szeretném most "továbbgurítani" minél több emberhez azzal, hogy könyv formájában kínálom őseink tudásának ezen szeletét. Korhatár nélkül megszerezhető ez a tudás,de - nyilvánvalóan - az iskolaérettség ennek is feltétele.......

Márciusban Szondi Miklós előadást tartott Beregszászon, " Hogy ne legyen sok a rovásunkon" címmel. Az előadás kitűnő volt, s nem mellékesen alkalmat adott számomra, hogy megismerkedjek ezzel a kitűnő emberrel és családjával, akik elkísérték őt Kárpátaljára.
Nos az ismeretségből egy üzleti "ág" is bontogatni kezdte szirmait. Erdélyi rendezvényen, elsőként a csíksomlyói búcsún kezdtük el forgalmazni a "Róni tanulok" c. könyvet, aminek sikeréről természetesen beszámoltam az alkotónak.

Kedves Viktória!
Köszönöm a visszajelzését, ami természetesen megerősít engemet is, hogy
jó úton járunk.
Jó szívvel ajánlom még a "Történelmünkhöz magyarul" c. könyvemet is,
melyből részleteket itt tekinthet meg:
http://www.magyarrovas.hu/?menu=anyagok
A legújabbról pedig itt olvashat:
http://www.magyarmenedek.com/products/6342/A_halasi_rovaspalcak_-_Szondi_Miklos.htm
Nagyra értékelem az Ön munkáját a terjesztésben, hiszen nem elég
összehozni egy könyvet, azt bizony az olvasók kezébe adni is tudni kell,
s főleg Kárpát-medence szerte.
Köszönet érte!
Isten áldja!
Üdv. Miklós



Köszönjük a könyvet Miklós, reméljük több másik is követi még a sorban!

Újabb diszkriminációs észrevétel...


katyu
Kárpátalja magyarlakta vidékein az országos jelentőségű főutak kivételével katasztrofális közútjaink állapota, balesetveszélyes a közlekedés rajtuk. A Beregszászi járás tóháti térségéből Ungvárra utazók például inkább tesznek egy tekintélyes kerülő utat és Makkosjánosi érintésével Munkácson keresztül jutnak el Ungvárra, mint hogy a sokkal rövidebb, ám igen rossz állapotban levő Makkosjánosi-Csap útvonalat válasszák. Várhatók-e idén útjavítási munkálatok Kárpátalja magyarok lakta járásaiban a helyi jelentőségű utakon? - érdeklődtünk az illetékes megyei közútfenntartó szolgálatnál (Ukravtodor).
Volodimir Tverdohlibnek, a szolgálat pénzügyi kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint a helyi jelentőségű utak javításához a megyének évi 180 millió hrivnyára lenne szüksége, ezzel szemben ennek az összegnek mindössze 20 százalékából gazdálkodhatnak: az állami költségvetésből 27 millió 800 ezer, a megyei és járási költségvetésekből 4 millió 300 ezer hrivnyát utaltak ki útjavításra idén. Ezekből a pénzekből csak a kátyúzási munkálatokra jut pénz, útburkolatcserére nem - tette hozzá. A beregszászi, a munkácsi, a nagyszőlősi és az ungvári járásokban tervbe van véve, illetve már folyamatban van az utak kátyúzása. Az említett Makkosjánosi-Csap útszakasz javítására 512 ezer hrivnyát fordítanak idén. Az évek óta szinte járhatatlan Barkaszó-Zápszony út javítására 50 ezer hrivnyát utaltak ki, tudtuk meg. Tverdohlib bevallotta, hogy ebből a pénzből bizony nem tudják elvégezni a kátyúzást az út teljes hosszán.
Több olvasónk is jelezte, miszerint a magyarok által lakott járásokban (lásd a Szőlős-Beregszász-Csap útvonalat) diszkriminatív módon sokkal rosszabb az utak állapota, mint más járásokban. Megkérdeztük a helyettes vezetőt, miért van ez így, amire az volt a válasza, hogy a hegyvidéki járásokban még rosszabb az utak állapota.


Forrás
http://www.karpatalja.ma/kozelet/2717-katyus-utjaink



















2011. június 23., csütörtök

Nagyarányú fairtás a bótrágyi kicsiny erdőben

Még a múlt század elején, az egykori Osztrák–Magyar Monarchiában, a több falura kiterjedő Lónyai-birtokhoz tartozó bótrágyi erdőben sok-sok kis tölgyfacsemetét ültettek el, melyek az éltető Nap felé nyújtózkodva, mind magasabbra növekedtek, évtizedről évtizedre szépen gyarapodtak, terebélyesedtek, s mára hatalmas lombkoronájú, pompás tölgyekként ontják magukból az éltető oxigént, ékesítve e kicsiny falu környékét. Ám eljött a nap, amikor hirtelen láncfűrészek fogai vágódtak a testükbe, s a csodálatos, ép, egészséges fák élettelenül zuhantak a földre.
– A bótrágyi erdőt birtokló Beregszászi Járási Gazdaságközi Erdészet munkatársai már 2007-ben, illetve 2008-ban is megjelentek a terepen, hogy kijelöljék, mely területeken vágják ki a fákat, pedig az erdőnk így is igen kicsiny, csak mintegy öt hektárt tesz ki, ezért a községi tanácsi képviselőtestület, melynek én is a tagja voltam, az akkor még Csizmár Béla elnök által vezetett Beregszászi Járási Tanácshoz fordult, hogy akadályozzák meg a fakitermelést. Kérésünk pedig meghallgatásra talált, s úgy tűnt, sikerül megmentenünk az erdőt – pillant vissza a közelmúltba Horváth Árpád, a helybeli KMKSZ-alapszervezet elnöke. – Ám a múlt év őszén, két nappal a helyhatósági választások után a gazdaságközi erdészet munkásai megkezdték az irtást, s egy kb. kéthektáros területen kivágták a tölgyeket, a gyertyán-, valamint az akácfákat, majd az idén, január végén, illetve február elején talán még nagyobb területen folytatták a kitermelést, most, júniusban pedig harmadszor is nekivetették a láncfűrészeket a fák – többségükben tölgyek – törzsének. Pedig ezek értékes, több mint százéves, túlnyomórészt ép, egészséges fák, a falu kisszámú természeti kincsei közé tartoznak, mindegyiküket meg kellene óvni a pusztulástól. Nagyon bosszant, hogy sem az új járási vezetést, sem a jelenlegi községi tanácsi képviselőtestületet, sem a járási tanácsi képviselőnket nem izgatja az erdőnk sorsa. Hogy tájékozódjam a fakivágások ügyében, nemrég felkerestem az újraválasztott polgármesterünket, aki úgy informált, hogy a gazdaságközi erdészet érvényes felhatalmazás alapján kezdte meg, illetve folytatja a fakitermelést.
– Amikor a múlt ősszel megjelentek nálunk a gazdaságközi erdészet munkatársai, felmutattak egy egészségügyi vágásra vonatkozó engedélyt, melyet Mihajlo Margitics, a nevezett erdőgazdaság igazgatója írt alá – magyarázza Hajdu Ferenc polgármester. – Különösnek tartottam, hogy egészségügyi vágás címén ilyen nagy területen vágják ki a fákat, amit szóvá is tettem. Margitics úr váltig állította, hogy engedélyük van a munka elvégzéséhez, ám azt nem nevezte meg, konkrétan kik adtak rá felhatalmazást.
A tél folyamán nem vágtak ki fákat (Horváth Árpád viszont állítja, hogy az alapszervezet alelnökével, Barta Andrással együtt szemtanúi voltak a januári, februári fakitermelésnek – L. M.), most, júniusban pedig a gazdaságközi erdészet alkalmazottai bemutattak egy térképet, melyen kijelölték, hogy egy újabb, 1,2 hektáros területen ki fogják irtani az erdőt, s azt ígérték: hamarosan felmutatják az őket erre feljogosító engedélyt. Amikor pedig két hete felkerestem Jurij Bandurovicsot, a járás ökológusát, ő is úgy informált, hogy a szabályok betartásával láttak hozzá a fakitermeléshez.
A járási képviselőnk, Kuni Mihály szintén érdeklődött az ügyben a járási tanácsnál, de azt a választ kapta, hogy az erdészet szabályszerűen járt el. A képviselőtestület eddig nem tiltakozott a kitermelés ellen, de még megpróbálkozunk vele, hogy a járási tanácshoz forduljunk a kérdésben – mondja végezetül a polgármester.
Elképesztő, hogy a gazdaságközi erdészet – egészségügyi vágás címén – kiirtja egy kicsiny erdő bő egyharmadát. Különös, hogy a polgármester nem nézett utána, kitől is kaptak engedélyt a nagyarányú fakivágásra, s több mint furcsa, hogy a nevezett erdőgazdaság a közelmúltban úgy látott hozzá a kitermelés folytatásához, hogy előtte még csak be sem mutatta a községi vezetőnek az erre vonatkozó felhatalmazást. Meglepő, hogy a polgármesternek nincs tudomása az idei téli erdőirtásról, a községi tanácsi képviselőtestület pedig már a kezdet kezdetén miért nem tiltakozott a környezetrombolás ellen. S felháborító, miért vágnak ki annyi fát egy ilyen kicsiny erdőben, mely – ha a jelenlegi ütemben folytatódik a kitermelés – nemsokára teljesen eltűnhet a föld színéről.
Forrás

Még mindig a magyar himnusz a téma.....


Egy héttel a beregszászi járási tanács (közgyűlés) után csütörtökön a beregszászi városi tanács tagjai is egyhangúlag megszavazták, hogy a jövőben a testület ülései az ukrán állami himnusz mellett a magyar nemzeti himnusszal kezdődnek.
A magyar himnusz lejátszásának a hivatalos ügyrendbe történő felvételét a beregszászivárosi tanács mind a 62 képviselője megszavazta. A testület tagjainak egyharmada nem magyar nemzetiségű – adta hírül az ua-reporter.com ungvári internetes hírportál.
Az Ukrajnában igen nagy médiavisszhangot keltett kérdéssel kapcsolatban, hogy hozhat-e Ukrajnában a beregszászi járási tanácséhoz hasonló döntést helyi önkormányzat, Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtöki számának nyilatkozva elmondta: Ukrajnán belül valószínűleg precedens nélküli esetről van szó. Szerinte azonban a határozat jogszerű, mert az illető szerv a törvény által meghatározott hatáskörön belül járt el.
A helyi önkormányzatokról szóló ukrán törvény lehetővé teszi a járási és megyei tanácsoknak, hogy az ülésszakokon meghatározzák az adott régió szimbólumainak tartalmát, illetve azok használatának rendjét. Ebből kiindulva a Bereg-vidéki képviselőtestület a törvény által meghatározott joggal élt – vélte a szakember. Mint hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény szerint Ukrajnában az állam minden kisebbségnek garantálja a nemzeti-kulturális autonómiát, ennek keretében pedig a nemzeti jelképek használatát is.
Arra a kérdésre, hogy szolgálhat-e egy nemzet, illetve egy ország állami jelképe ukrajnai helyi közösség szimbólumául, a jogász elmondta: a helyi önkormányzat képviseleti szerve jogosult dönteni az adott közösség szimbólumairól, illetve azok használatának rendjéről. Egy nemzeti közösség (kisebbség) által jelentős számban lakott közigazgatási egység  helyi” szimbóluma jogosan lehet az adott nemzet egészének egyik szimbóluma abban az esetben is, ha az történetesen egy államnak is szimbólumául szolgál – emlékeztetett Tóth Mihály.
Forrás

2011. június 22., szerda

Tiltakozó megmozdulás az erdő védelmében...

Tiltakozó megmozdulásra került sor a beregszászi járási Bótrágyon ma reggel 8 órától. Mi, helyiek a község határában lévő Kastély mellett gyülekeztünk, civil kezdeményezők felhívására, hogy tiltakozásunknak adjunk hangot a falu területén folyó "hivatalos" erdőirtás ellen.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a mintegy 1500 lelkes község lakosságából mindössze 15- en voltunk jelen a megmozduláson, ami eléggé lehangoló adat, de minden esetre talán valami elindult...


Ám ezen a reggelen hiába vártuk az erdészet alkalmazottait, nem jelentek meg, hogy tovább döntögessék a 300 éves fákat....Bár ők csak felsőbb utasítást hajtanak végre.....
Álldogáltunk egy darabig, majd megérkezett a tanácselnök, Hajdú Ferenc, valamint a szervezők egy idő után elindultak megkeresni a falu járási képviselőjét, Kuni Mihályt, aki rövid időn belül a helyszínre érkezett.
Némi megbeszélés után olyan döntés született, hogy aláírásgyűjtésbe kezdünk az erdőirtás megállításáért, majd azt továbbítjuk a járási, a területi valamint az országos hatóságokhoz.


Miközben beszélgettünk megjelent egy lovaskocsi néhány cigánnyal, mert ugye nekik alanyi jogon "jár" a fa ingyen és bérmentve, ha már úgyis vágják az erdőt....



................................................

Úgy 2 órával a megmozdulás után autóztam egyet a faluban. A megérzésem azt súgta, hogy ahogy a falubeliek elszállingóznak a helyszínről, újra megjelennek az erdészet munkatársai és láss csodát nem is tévedtem! Ahogy a helyszínre értem ott már bizony javában folyt a munka!


A helyzet mindenképpen elgondolkodtató! Csak nehogy mire összegyűlnek az aláírások, s azok mire eljutnak a megfelelő helyre a Kastélynak hűlt helyét leljük......Mert ez a legvalószínűbb variáció!


Mégis jogszerű a magyar himnusz

A beregszászi járásközi ügyészség megóvta a beregszászi járási tanács (közgyűlés) június 17-i döntését, amely szerint a képviselőtestület ülései a jövőben az ukrán állami himnusz mellett a magyar nemzeti himnusz lejátszásával kezdődnek.

A magyar nemzeti himnusz ellen hozott óvását az ukrán járásközi ügyészség arra alapozta, hogy a beregszászi járási képviselőtestület határozata nem felel meg az ukrán alkotmány előírásainak – adták hírül szerdán ukrán internetes hírportálok.
Az ügyészségi indoklásban az is szerepel, hogy a magyar himnuszról hozott tanácsi döntés ellenkezik az ukrán alkotmány állami zászlóról, címerről és himnuszról szóló 20. cikkével, valamint a helyi önkormányzati törvény 43. cikkével, amely a jelképek használatát szabályozza.

A beregszászi járási tanács magyar himnusszal kapcsolatos döntése országos visszhangot váltott ki Ukrajnában, a nagy hírportálok és hírügynökségek vezető helyen közölték a hírt, majd a rá vonatkozó reagálásokat.

A szélsőjobboldali Szvoboda párt és a nacionalista Ukrán Népi Mozgalom (RUH) egyaránt elítélte és az ukrán állam ellen irányuló provokációnak nevezte a magyar nemzeti himnusz ukrán államhatalmi szervben történő hivatalos lejátszását lehetővé tévő döntést. Mindkét politikai erő hatósági fellépést követelt a magyar többségű beregszászi járási képviselőtestület határozata ellen.

Bihari András, a beregszászi járási tanács elnöke viszont sajtónyilatkozataiban egyértelműen leszögezte: a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvény lehetővé teszi, hogy a képviselőtestületi ülések előtt az ukrán állami himnusz mellett a magyar nemzeti himnusz is elhangozzon, s emellett még a nemzeti szimbólumok használata is engedélyezett.

A munkarenddel kapcsolatos múlt pénteki szavazás során az ülésen részt vett 51 képviselő egyöntetű igennel szavazott a magyar himnusz kérdésében – tette hozzá.

A beregszászi járási képviselőtestület döntését toleráló ukrán közszereplők egyike, Fegyir Sándor ungvári politológus, a Kárpáti Közvélemény-kutató Központ igazgatója a mukachevo.net munkácsi hírportálnak kifejtette: a járási képviselőknek joguk van ahhoz, hogy a nemzeti himnusszal kapcsolatos határozatot hozzanak, mivel a Krímben is Ukrajna és Oroszország himnuszával kezdődnek a testületi ülések.

Az ukrán alkotmány értelmében az állami himnusz után lejátszható a regionális, így - a beregszászi esetben - a magyar nemzeti himnusz. Ezzel az ottani képviselők nem követnek el törvénysértést, hiszen sehol nincs leírva az, hogy az ukránon kívül nem hangozhat el más himnusz – mutatott rá az ismert kárpátaljai politológus.

Forrás

2011. június 21., kedd

Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!

Ma délután beugrottam a helyi üzletbe, s az ajtón belépvén egy felhíváson akadt meg a szemem:
" Tisztelt Bótrágyiak! Aki manapság járt a Kastély körül az láthatta milyen pusztítást végeznek az erdészet emberei a járási vezetők beleegyezésével!!! Akit felháborít falunk természeti kincsének pusztítása az csatlakozzon kezdeményezésünkhöz,állítsuk meg együtt a pusztítást!!!
Ezért várunk minden tenni akaró embert tiltakozó megmozdulásunkra 2011.július 22-én (SZERDÁN) reggel 8 órára a Kastély bejáratához!!!"

Civil szervezők

Ha a gyermekkoromra gondolok automatikusan a Kastély ugrik be elsőként, ugyanis én ott nőttem fel közvetlenül mellette. Bár ma már csak az emlékeimben él a Kastély épülete, ugyanis  évekkel ezelőtt lebontották muzeális értékű, egykori grófi rezidenciaként szolgáló épületét. Valamikor annak idején fogorvosi rendelő működött benne, aztán gyógyszertár. Eredetileg a Lónyai család tulajdonába tartozott. Körbe rajta kicsi csinos erdő........volt. Vagyis még részint van, de az erdőgazdaság emberei igen alaposan megritkították a sok-sok évtizedes fákat.




Ez a kép tárult ma a szemem elé, amikor is a felhívás láttán kiautóztam a Kastélyhoz. Eléggé elszomorító, lehangoló a látvány... Hozzáértő okosok azt mondják, hogy az erdő a járási erdészet tulajdonában van, s így ők minden további nélkül jog szerint járnak el, ha kiirtják a fákat.
Értem én, értem....Csak ha minden fát kiirtunk, helyettük újat nem ültetünk akkor hová jutnak természeti kincseink? Annak idején én úgy tanultam az iskolában, hogy az erdő kincs, s meg kell óvni, vigyázni kell rá! Élénken emlékszem, amikor nagy sétákat tettünk a Kastély körül, szalonnaütéseket rendeztünk az erdőben. Falunapi rendezvények bonyolódtak le a fákkal szegélyezett futballpályán....Hát kérem ez már csak a múlt...
Ha rajtam múlna én bizony  kötelezném a szülőket, hogy gyermekük születésekor egy egy facsemetét ültessenek az erdőben, ha egy fát kivágnak kettőt ültessenek helyette!
 De mindez sajnos nem rajtam múlik, s ahogy elnézem a helyi képviselőtestület egyáltalán nem foglalkozik ilyen "apró - cseprő" ügyekkel! Pedig nem ártana!
Lássuk holnap vajon hány embert fog érdekelni ez a tiltakozó megmozdulás?

                     Az erdő fohásza

Vándor.
ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok
tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz
a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok
a gerenda, amely házadat tartja,
én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakodat építed.
Én vagyok
házad ajtaja, bölcsőd fája...
...koporsód fedele.
Vándor
ki elmégy mellettem,
hallgasd meg kérésem: Ne bánts!


Ismerjük meg a rovásírást!




Idő
2011. július 1. · 10:00 - 16:00

Helyszín
Beregszász főtere

Készítette

További információ
A székely -magyar rovásírást bemutató, népszerűsítő rendezvényre kerül sor 2011.július 1 -én 10.00 órai kezdettel Beregszász város főterén. A rendezvényen megismerkedhetnek az érdeklődők a rovásírás alapjaival, rejtelmeivel, érdekességeivel, kipróbálhatják a rovás tudományát. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a helyszínen!
A rendezvény médiapartnere a Sion Rádió. A szóróanyagokat a Rovás Alapítvány biztosítja.


Kapcsolódó
Székely - magyar rovásírás népszerűsítő rendezvény...

2011. június 20., hétfő

Székely - magyar rovásírás népszerűsítő rendezvény Beregszászon

"Kérvény rovásnépszerűsítés ügyében."
"Beregszász polgármesterének Gajdos István úrnak Váradi Viktória, bótrágyi lakostól. Szem. ig. szám:-------szem.szám: ---------
Tisztelettel kérem a polgármester úr engedélyét a székely-magyar rovásírást népszerűsítő rendezvény lebonyolításához, melynek helyszíne Beregszász város főtere lenne, időpontja 2011.július 1. 10.00 - 16.00 h.i.sz.
Az akció keretein belül a járókelők között rovás ABC kerülnének kiosztásra, valamint az érdeklődők a helyszínen felállított sátorban kipróbálhatnák a rovásírást is. Továbbá kiállításra kerülne 3 információs jellegű tábla rovásemlékeinkkel kapcsolatban."
2011.06.20


Váradi Viktória
civil kezdeményező




A polgármesteri hivatalnak nincs kifogása a rendezvény ellen, a hivatalos írásbeli engedélyt pénteken kapom kézhez.
A rendezvényt szóróanyagokkal a Rovás Alapítvány támogatja.

2011. június 19., vasárnap

Nemzeti rockkoncert Beregszászon

Fergeteges koncertet adott vasárnap este a Kárpátia nemzeti rockegyüttes Beregszászon. Hihetetlen hangulatot teremtetettek zenéjükkel és a nemzeti összetartozást erősítő, lelkesítő szövegükkel. A koncertre rengetegen voltak kíváncsiak. A beregszászi, jobb napokat is látott amfiteátrumot sok sok nemzeti gondolkodású ember töltötte meg ( bennem felmerült a kérdés,hogy hol vannak ezek az emberek például egy Trianoni, vagy éppen egy március 15-i megemlékezés alkalmával?). Amerre szem ellátott mindenütt Árpád-sávos lobogókat, magyar zászlót és átszellemült arcú embertömeget lehetett látni.


A Kárpátia előtt 3 előzenekar szórakoztatta a nagyérdeműt.. A Whiplash zenekart énekesként a Hungváry Szövetség alapítótagja, kitűnő kollégám, Marcsák Gergely erősítette nem is akár hogyan!


Rég nem látott, Csonka - honi  ismerőseimmel megállapítottunk, hogy sokkal több ilyen jellegű koncertre lenne szükség ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar emberekben meginduljon a nemzeti öntudat ébredése, mert az bizony egyenlőre, mint a medve, mély téli álmát alussza valahol mélyen az emberek lelkében.....











Kapcsolódó