Minden könyvszerető embernek ajánlom figyelmébe az alábbi 3 kötetes Wass Albert művet. Engem elvarázsolt, rabul ejtett. Elképesztően jó volt beleélnem magamat, jó érzés volt járnom a Komárnyikon, igen, talán az volt a legszebb része a könyvnek. Amikor leültem olvasni, akkor úgy éreztem tényleg ott járok az erdők mélyén, bőrömön érzem a nap sugarát, vagy éppen magam előtt látom a szereplőket, amint baktatnak fel a hegyoldalon, az Istenszéke felé.
A harmadik kötetet ma reggel fejeztem be, és már előre félek, mert hiányzik a könyv, végeszakadatlanul tudnám olvasni, éveken keresztül, ha tartana:)) Párom felnézett ma reggel nagy álmosan, s csak ennyit kérdezett: " Még mindig a Komárnyikon jársz? " :))
Szerelembe estem a könyvvel, olyannyira, hogy én, aki soha életemben nem ettem meg a puliszkát ma reggel azt készítettem és komolyan mondom nagyon jól esett! Csodáltam a szereplőket, mert azok folyton azt ettek, s gondolkodtam, hogy nem unják meg, de mondom, egyúttal annyira megkívántam, amikor olvastam a sorokat szinte éreztem a rotyogó puliszka illatát...
Egy olyan világba repítettek a sorok, amelyben magam is szívesen élnék, tenni venni a ház körül, tüzet rakni, vizet hozni, állatot gondozni, sajtot, ordát készíteni, nekem ez mind mind nagyon szimpatikus, kizökkent a mai rohanó világ hétköznapjaiból.
Aki teheti olvassa el a könyvet, nem fogja megbánni!
UI.: Kedves Zoli és Zsóka! Nagyon szépen köszönöm a kölcsönkönyvet, igazi élmény volt!
