Filmajánló - "A Titok"

Mindenkinek ajánlom figyelmébe ezt a különleges filmet! Elgondolkodtató... Jó filmezést :))

Ki tanította ezeket magyarul???

Hosszú ideje már, hogy szemet sértő táblára lettem figyelmes a nagyszőllősi járásban. Azonban valahogy mindig úgy adódott, hogy nagy ritkán, amikor arra jártam, soha nem volt nála fényképezőgép, hogy le tudjam fotózni a helyiségek "magyar" nyelvű tábláit...Eleinte azt hittem rosszul látok, de aztán megálltam s meggyőződtem magam is róla, hogy bizony nem! Nos így fest Péterfalva és Tiszabökény helyiségnévtábláin a "magyar" felirat:

Elkezdtem kutakodni a neten, mert emlékeimben úgy élt, hogy  ezek többségében magyar lakta falvak. Szakközépiskolás koromban több évfolyamtársam volt a Tiszaháti falvakból...

http://tiszahat.repeta.hu/tiszahati_nepszokasok

http://www.tiszahat.repeta.hu/

S bizony nem tévedtem, magyar helyiségek, magyar szokásokkal, hagyományokkal, csak éppen ilyen fura feliratú táblával....Meglehetősen érdekes, hogy senkit sem zavar a helyiek közül? Sőt továbbmegyek, hol vannak a helyi magyar szervezetek képviselői ?! 

Magyar iskola, magyar emberek,-szokások, -hagyományok...s ez a fura latin karakteres, tulajdonképpen olvashatatlan tábla hirdeti az átutazónak, hogy itt magyarok élnek... Olyan magyarok, akiknek édes mindegy, hogyan nevezik a falujukat, a mellékelt fotók sajnos erről tanúskodnak...

Kicsit szégyellem magam.... helyettük is...

Önellátás - méz készítése házilag...

Sokszor hallottam már arról, hogy nagyon finom, s nem mellesleg egészséges mézet lehet készíteni a pitypang, vagy ahogy felénk nevezik a karakac virágából. Hallottam és minden éveben megfogadtam, hogy majd a következőben készítek...De úgy látszik erre is, mint mindenre meg kell érni...Nos most nekiálltam, s készítettem egy adagot.


Az alábbiakban a munkafolyamatot mutatom be képekben. Kiegészítésként annyit jegyeznék meg, hogy a pitypangot sokat csak gyomnak tekintik, pedig valójában minden egyes része gyógyhatású, s nem is akármilyen. Mindenkinek ajánlom figyelmébe Maria Treben: "Egészség Isten patikájából" c. könyvét, amelyben részletesen le van írva minden.


De hogy visszatérjek a tárgyra, a karakac méz nagyon különleges, semmihez sem fogható ízvilággal rendelkezik. Kitűnő sütemények, szörpök ízesítésére, sőt télen kitűnő immunerősítő szer.


Hozzávalók:

• 400 pitypang virág
• 1 liter víz
• 2 vaníliás cukor
• 1 citrom
• 1,5 kiló cukor

A frissen szedett virágokat azonnal fel kell használni, különben  a virágok összezáródnak, s a hatóanyagaik eltűnnek...

Megmossuk őket folyó víz alatt, lecsöpögtetjük...

Adunk hozzá 1 liter vizet, s 30 percen keresztül főzzük, lassú lángon, folyamatosan meg meg kavarva...

Ha kész a főzés, még forrón leszűrjük, lecsöpögtetjük, jól kinyomkodjuk a virágokat

A leszűrt sziruphoz adunk 1,5 kiló cukrot, amit folyamatos keverés mellett, legalább 1 órán át főzünk,...

Az üvegeket kiszárítottam a napon, mondjuk egyébként sem romlik meg, hisz a cukor tartósítja...

Aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha citrommal ízesíteném?  Szerencsére van saját  termő citromfánk, s arról ügyeskén szakítottam egy friss, zamatos citromot, s belekarikáztam...

Így nézett ki, s adtam hozzá 2 vaníliacukrot...

Az üvegek aljára dobtam egy egy citromkarikát......

....s rájuk mertem a kész pillanatnyi halmazállapotát tekintve - szirupot, felcímkéztem őket, s így néztek ki...Időközben remek ötletem született....

Szép magyar hagyományaink őrzése, Kárpátalján

Interjú Bacskai Béla nagyvőféllyel

Nemrég rendezték meg a IV. Kárpátaljai Vőfélytalálkozót Nagydobronyban, ahol Bacskai Béla nagyvőfély, a találkozó megálmodója és főszervezője, mesélt a találkozókról, a vőfélyek helyzetéről Kárpátalján és önmagáról.

Honnan ered a vőfélytalálkozó ötlete?

A Kárpátaljai Vőfélytalálkozó 4 évvel ezelőtt indult. Én már régóta vőfélykedem, s többször volt alkalmam részt venni olyan Kárpát-medencei Magyar Vőfélytalálkozókon, melyeket Magyarországon rendeztek meg. Mivel szerettem volna összegyűjteni a Kárpátalján még fellelhető magyar hagyományokat és vőfélyszokásokat, arra gondoltam, hogy ehhez valahogyan össze kellene hozni a vőfélyeket. Ebből a tervből adódott később az az ötlet, hogy Kárpátalján is rendezzünk egy vőfélytalálkozót magyar szokások szerint.

Az első két találkozót Szalókán rendeztük meg, mivel én Szalókán születtem, s ott élek. Azonban úgy gondoltuk, hogy talán jobb lenne egy forgószínpad-szerű műsort összeállítani, azért, hogy a vőfélyek munkáját és a különböző lakodalmi szokásokat más települések lakói is megismerhessék. Ezért a harmadikat már Császlócon szerveztük, s ez, a nagydobronyi, a negyedik alkalom.

Különbözik esetleg ez a találkozó valamiben az előzőektől?

Talán abban különbözik, hogy az előző találkozók csak a kárpátaljai lakodalmas szokásokat mutattuk be. Az idei találkozón viszont az anyaországi Földesről érkező, „Szélrózsa" hagyományőrző egyesület által magyarországi szokásokkal is megismerkedhet a közönség.

Kárpátalján mennyire van még hagyománya a vőfélynek, s a régi megszokott vőfélyes lakodalmaknak?

Nálunk sajnos egyre nehezebb a vőfély munkája, azt kell mondanom. Ezen kívül egyre nehezebbé válik a hagyományink megőrzése is, mert kezd modernizálódni maga a lakodalom is. Sokan kezdenek áttérnek az éttermi mulatozásra. Ma már nincs meg az u.n. bukéja a lakodalmaknak, mint régen, a sátras lakodalmak esetén a menyasszony kikérés, búcsúztatás, esetleg leánybúcsú során , hanem inkább egy mulatsággá válik.

Milyen egy jó vőfély?

Akkor látja igazán a vőfély saját munkájának eredményét, ha az adott vendégcsapatot mulattatni tudja és a lakodalomban ő is jól érzi magát. Ha el tudja felejti a mindennapok nehézségeit és gondjait, s legalább arra a napra ki tud kapcsolódni. Emellett az ifjú párnak is egy felejthetetlen emléket tud szerezni, közreműködésével, azon a napon.

Ön hány éve vőfély?

23 évvel ezelőtt kezdtem el, s ez idő alatt több mint 600 lakodalomban vettem részt.

Ez nagyon szép szám, de mivel foglalkozik akkor, mikor épp nem egy lakodalomban mulattatja a vendégsereget?

Mezőgazdasággal. Mint őstermelő gazdálkodom. Ebben viszont nagyon sokat köszönhetek a feleségemnek, aki tanár, mert ha én gyakran kimaradok is, az otthoni teendőkben nélkülözni tud engem, és meg tudja ezt nekem bocsátani.

Hogy kezdődött a vőfélyi tevékenység az életében?

Egy jó ötletként megígértem valakinek, hogy ha férjhez megy, akkor én leszek a nagyvőfélye. Ezt én egy viccnek szántam, de amikor oda került a sor, anno már 23 éve, akkor az illető azt mondta, hogy akkor „szeretettel meghívlak".

Ezen először meglepődtem, de végül elvállaltam. Attól kedve elkezdtem komolyan gyűjteni a még fenn maradt lakodalmi szokásokat. S ennek a véletlen ígéretnek az „áldozataként" azóta is vőfélykedem.

Szerencsére. De miért jó vőfélynek lenni?

Azért, mert szeretek mulatni, s szeretek mulattatni. Szeretem, ha egy közösségben, egy társaságban, vagy bármilyen rendezvényen az emberek jól érzik magukat legalább néhány órára vagy percre.

Nagyon szépen köszönöm és további sikereket kívánok!

Köszönöm a lehetőséget!

Haza a mélyben.....Egy kárpátaljai magyar író véleménye...Hm

Egyáltalán nem gondolom azt, hogy egy 13 éves kárpátaljai gyereknek Ukrajnát a hazájának kellene tekintenie. Ám azt még kevésbé tartom egészségesnek, ha „Az én hazám” témáját úgy rajzolja meg, amint ezt a nemrégiben szervezett gyermekrajz-pályázat egyik  beregszászi nyertese tette. Veszélyesnek és károsnak vélem, ha a szülők-oktatók ilyen szellemben nevelik a kárpátaljai magyar gyerekeket és súlyosan hibásnak tartom a zsűri döntését, hogy ezt a rajzot a díjazottak közé sorolta. A haza fogalma persze a kárpátaljai (és általában a külhoni) magyarok számára eléggé problematikus, de kellő realitásérzékkel, józan ítélőképességgel és némi  bölcsességgel jó válaszok is adhatók a valóban kényes kérdésekre.

Felelős magatartású szülőnek-oktatónak nem szabad elősegítenie azt, hogy a gondjaira bízott tizenéves hamis (és káros) illúziókba kapaszkodjon. Három pillérre támaszkodó olyan identitás kiépítésében kell aktívan közreműködnie, amelyben azonos hangsúlyt kap a szülőföld és annak hagyományai iránti szeretet, a lakó-ország realitásának az elfogadása és az erős, korszerű magyarságtudat. E három tényező, ha nehezen is, de összeegyeztethető. Ám ha ehelyett az eszmélő emberkét a felnőtt az irredentizmus eszméivel oltja be, azaz olyan nézetekkel, amelyek lehetetlenné teszik az egészséges és az adott léthelyzetben használható magyarságtudat kialakulását, akkor a lehető legnagyobb kárt okozza mind a szemléletét most kialakító serdülőnek, mind annak a közösségnek, amelynek frusztrált, beilleszkedni képtelen, hamis valóságképpel viaskodó tagjaként képtelen lesz értelmesen és hasznosan megélni kisebbségi helyzetét. A hamis történelmi nosztalgia üres illúzióin ringatózó torz magyarságtudat mindenütt zsákutcákba vezet, de Ukrajna vaskos valóságával ütközve sérülésen és kudarcon kívül mást nem eredményezhet. Miközben megszakad a szívem a beregszászi templom köré egy rég elveszett, lassan száz éve mélyre süllyedt ország határait rajzoló tizenháromévesért, aközben dühöt érzek azokkal a felnőttekkel szemben, akik a teljesen hamis hazakép kialakulásáért felelősek.

Igaz, mindezen olyan nagyon nem lenne szabad csodálkoznom: az elmúlt hónapokban a szülők generációjához tartozó kárpátaljai irodalmár és újságíró kollégáim közül ötöt (!) kellett kizárnom ismeretségi körömből a közösségi portálon. A beregszászi költőnő az EU-zászlót égető jobbikosok videóját népszerűsítette egyetértőleg; egy beregszászi lap vezető szerkesztője és egy író-költő-újságró meg éppen hogy ennek a pártnak a tagjaival fotózkodott látható büszkeséggel; a viski tollforgató elvakult nacionalizmusában az „oláhok, tótok és rácok” „kitenyésztéséről” beszélt; országos lapunk vezető munkatársa rendszeresen a leguszítóbb magyar internetes portál cikkeit osztotta meg cigányozó és zsidózó saját hozzászólásai kíséretében. Mindegyiküknek elmondtam, hogy az az eszmerendszer, amelyhez csatlakoztak, nem emeli fel a magyarságot, ellenkezőleg: a mélybe taszítja – ám ha a történelmi példáknak nem hisznek, nekem ugyan miért hinnének. És miért ne örvendeznének azon a rajzon, amely engem végtelenül szomorúvá tett.

Forrás

http://ungparty.net

Az önellátás jegyében...

Sokszor, sok helyen, főként nemzeti oldalon hallhatunk arról, hogy igyekezzünk önellátóvá válni. Termeljük meg magunknak az asztalra való ételt, s ha mód van rá, talán még többet is, hogy kicsi jusson a piacra is belőle, ne kelljen multiknál vásároljuk az idegenből behozott élelmiszert. Ha már mindenképp vásárolnunk kell, mert nincs lehetőségünk a termelésre, akkor tegyük azt szomszédtól, rokontól, baráttól, mindenképpen magyar embertől, ne a multi üzletláncok zsidó termékeit vásároljuk!


Nos valójában az a helyzet, hogy elkényelmesedett világunkban kevesen veszik a fáradságot, hogy egy egy fárasztó munkanap után még nekiálljanak, s kertészkedéssel foglalkozzanak. A hétvégéjüket meg pláne nem áldozzák fel a kertészkedés oltárán! Nem feltétlenül az a baj, hogy nincs rá lehetőségük, inkább nincs hozzá kedvük, "Inkább megvásárolom" alapon.


Mindenképpen fontos, hogy megtanuljunk saját magunknak termelni, mindent, amit csak lehetséges, ugyan ez sok befektetett energiával és munkával jár, de a termelés fölött érzett öröm, kárpótol minket ezért. Valamint az se mellékes szempont, hogy rengeteget tudunk így spórolni!


Lássunk egy példát....


Egy csomag vetőmag /beszéljünk hibrid magvakról/ átlagosan 200 forintba / 8 UAH/kerül. Nos vettem a fáradságot, s megszámoltam, hogy van benne 100 szem magvacska...Elvetjük a magot, kikel belőle az esetek többségében minimum 80 palánta... Elültetjük őket, a természetes szelekcióra is gondolván maradjon meg belőle 50 palánta, ami szép nagy fej káposztákká fejlődik, természetesen megfelelő gondoskodás mellett....1 fej közepes káposzta, minimum 1 kilót nyom, de inkább még többet ....50 fej káposzta, biza nem kevesebb, mint 50 kiló...1 kiló káposzta itt nálunk Kárpátalján /ahol megjegyzem nem drága veszettül az élelmiszer/ egész nyáron minimum 2.5 UAH, ez kb. .20 eurocentnek felel meg...tehát az 50 kiló káposztánk 125 UAH - ba kerülne, 12 euróba, ha meg kellene vásárolnunk...Ez a példa nagyon primitív ugyan, de így tudom szemléltetni a mondanivalómat leginkább...


Sokszor hallom, kifogásként, hogy "Nekem sajnos nem terem meg", "A mi földünk alkalmatlan a termesztésre", pedig higgyék el, mindenkinél megteremnek az alapvető zöldségek...Rosszabb a föld minősége? Kicsi talajjavítással könnyen lehet rajta segíteni...Már, ha igazán akarjuk....S nem mellesleg családi programnak sem utolsó egy egy közös munka a kertben, közben beszélgetni, megbeszélni a mindennapi gondokat, bajokat....Szóval összetartó ereje van, mint bármilyen "kaláka" munkának....


A sort folytathatnám sok sok zöldség felsorolásával, s bizony higgyék el nekem, hogy a felsorolás és némi számolgatás végén egy akkora összeg jönne ki, hogy igen csak rácsodálkoznánk a végén...Hisz a káposzta például csak az egyik alapvető élelmiszerünk, de ott van még a hagyma, a paradicsom, a paprika, az uborka, a tök, a padlizsán, a spenót, s karalábé, a sárgarépa, a zeller, a petrezselyem, s hadd ne soroljam tovább ...


Ösztönzésként mutatom az édesanyám kertjét, hogy milyen meseszép...Itt jegyzem meg, hogy remélem jövőre már a saját kertecskémet mutathatom meg az olvasónak! Addig is, íme a fotók: 

Fokhagyma-ültetvény, ezeket még ősszel rakta le anyukám, s íme milyen meseszépek lettek, ahogy jöttek a tavaszi melegek...

Gyönyörű szép petrezselymek, némelyik magassága eléri a 30 cm is....

Borsóágyikó, folyamatos öntözésre van szükség ahhoz, hogy ilyen szép legyen...

Paradicsom - csemeték...Rengeteg van belőlük...

Hagymamag lesz belőle, amiből aztán tavasszal elvetve, dughagymát kapunk belőle, 500 fel hagymát rakott le anyum...:))

Pityókaültetvény, vagy ha úgy tetszik burgonya....

*Természetesen ettől sokkal több minden van a kertben, csak sajnos fotózás közben lemerült a gépem....

Ültess fát! Fotóalbum....

Ültetésre váró fenyőcsemeték....100 db/ nem vásárolt, saját termesztés/

.....nyírfácskák,  50 db

Frissen ültetett fenyőcsemete

....nyírfácska

Munka a javából....:))

Ni, mit találtam!....Csodaszép....

Varázslatos hosszúaszói látkép....

Mint a mesében....

Birkanyáj...ez valójában nem tartozik a tárgyhoz, csak úgy ideraktam...