Saját fotó
Bótrágy, Kárpátalja, Ukraine
Élni és élni hagyni....

2015. június 29., hétfő

"Kertmániám" eddigi eredményei


Elérkezett  az idő, hogy az eddigi sok-sok kerti munka eredményét lassan elkezdjük aratni. Idén sok zöldborsónk lett, kifejtve mintegy 12 kilónyi, nagyon szépen termett és csak halkan jegyzem meg, hogy nem öntöztük annyit, mint tavaly. 


Mintegy 2 hete elkezdtem az uborcik savanyítását, na, nem nagy mennyiségre kell itt gondolni, csak 1-2 literjével, ma is készült 5 üveggel, ezzel együtt 15 litert sikerült eddig, tavaly egyet sem raktam el, mert nem sikerült az uborkatermés. 

Результат пошуку зображень за запитом "savanyú uborka képek"
Raktam már eper és meggykompótot, eperdzsemet. Most érik a hűtőben a magozott meggy, aminek az a története, hogy apukámtól kaptunk egy hatalmas vödör meggyet én pedig úgy 3 napja vettem egy szuper kis masinát, úgynevezett meggymagozó gépet. Azonnal ki is próbáltam persze, mert emlékszem tavaly annyit nyünnyögtem a magolással, ezzel nagyon tetszett a munka, szaporán ment. Ahogy kimagoztam a kb 8 kilónyi meggyet, rétegezve lecukroztam, azaz 1 réteg meggy,1 réteg cukor és így hagyom állni 24 órán át, persze hűtőben. Holnap üvegekbe töltöm és mindegyikre töltök kb 0,5 deci konyakot. Nagyon finom lesz, kifejezetten süteményekbe, desszertekbe, esetleg palacsintába, csakis a felnőttek örömére:)) Semmi másat nem csinálok vele, a cukor és az alkohol tartósítják majd.
Результат пошуку зображень за запитом "meggymagozó képek"

 RENGETEG, -és nem véletlen a nagybetű-, zöldbab van a kertben, tegnap úgy terveztem, ma szedek belőle és rakok el télére üvegekbe, de mivel már kora hajnaltól a kertben vagyok, most kissé kábának érzem magam ehhez a mókához. Ki lehet szedni a vöröshagymát, a dughagymát, a helyükre kerül a téli káposzta. Sok-sok paradicsom mutatkozik, igazából már elkezdett érni, a cékla, cukkini meseszép, nagyon nagyok. Nos a sok szépség mellett szólnom kell a nagy ellenségünkről  kertben, természetesen Fű úrról van szó, akivel örökös hadban állunk egymással, borzasztó csatáinkban néha mi, néha ő győzedelmeskedik, néha bosszankodom rajta, néha pedig kacagom, másat nem igen tehetek :))

Kellemes hetet mindenkinek! 

*fotók a netről, gép hiányában



2015. június 23., kedd

Olvastam a napokban







vagy inkább úgy fogalmaznék "felfaltam" egy könyvet. Lebilincselő, elkeserítő, hátborzongató volt, s mégsem tudtam gyakorlatilag lerakni a kezemből, amíg nem végeztem vele. Gábor Ferenc:"Életem viharának emlékére -Kőröstárkány fekete húsvétja"c. könyvéről van szó, amely az 1919-es kőröstárkányi vérengzést dolgozza fel egy túlélő (a szerző nagyapja) elbeszélése nyomán.

Mindenkinek ajánlom  figyelmébe!

2015. június 14., vasárnap

Annyi mindenről szeretnék írni,




Результат пошуку зображень за запитом "fém teásdoboz képek"
Pont ugyanilyen az enyém is





annyi, de annyi minden kavarog a fejemben, s ahogy az már ilyenkor lenni szokott,  leginkább ilyenkor nem írok semmit. Nem lustaságból, inkább a felhalmozott teendők rangsorában nem tudom az elsők közzé tenni az írást, mert egyszerűen lehetetlen.

Szép a falusi élet, nagyon szeretem az önellátás fogalmát és minden kínját-baját is, de valóban látástól mikulásig akad teendő, néha magam is megijedek tőle. Tehát ez a bejegyzés valójában egy kis összefoglalót mutat az elmúlt hetek történéseiből, gondolataiból, érzéseiből.

Régóta szerettem volna írni a Budapesten beszerzett legújabb szerelmemről, egy nagyon szerethető,  kávés, vagy inkább teás fém dobozomról, aminek ilyen aromatartó tulajdonsága van, szinte teljesen vákuumosan zár. Tehát a tisztánlátás miatt, a doboz teatartó, de én kávét tartok benne:))

Ez a blog, tulajdonképpen a kárpátaljai magyarság életéről, eseményekről lett volna hivatott tudósítani, de ahogy alakult az írójának az élete, szép lassan úgy változott meg a napló arculata is, bevallom némi szándékosság is van benne.

Mostanság a csapból is a "segítsükmegakárpátaljaimagyarokat" folyik, ahogy hallgatom-olvasom a híreket, az álszenteskedés miatt, ahogy mondani szokás, kinyílik a bicska a zsebemben! Annyi millió forintról szól a fáma, hogy elképzelni is nehéz, annyi forgatócsoport jön ide, hogy igazán sok. Minden ki hoz valamit, az általa legrászorulóbbaknak vélt falvaknak, embereknek, a segélyszállítmányok jönnek-mennek, mindenki nyilatkozik, ünnepélyesen átadják a segélyeket és hazamennek. Ezzel nincs is gond, ez így természetes. A segélyek itt maradnak, hol pénz, hogy tartós élelmiszer, vagy bármilyen más formában, csak engem az zavar, hogy még egyszer sem hallottam olyat, hogy Juliska nénik, vagy Pista bácsik kaptak volna például egy szekér fát, vagy kifizették volna egyhavi villanyszámlájukat, bármi mást, ami megkönnyítené az életüket. Itt a közvetlen környezetemről beszélek.

Mondok egy konkrét példát, a mi falunk állítólag kapott 1 millió forintot a múlt héten. Azt mondja az ismerősöm, hogy a kultúra kapott belőle 100,000 forintot, amiből táncos csizmákat meg cipőket akarnak vásárolni. Számomra ez érthetetlen, jó ég, ez most ebben a nehéz helyzetben a legfontosabb??? A táncos csizma? Értem, tudom, kell az is, de nem hinném, hogy ez a legalkalmasabb időpont erre! Ez csak egy apró momentum a mi falunkból, de Isten a megmondhatója hány meg hány illetéktelen helyre kerülő dologról lehet is szó! Az ügyesebbjei, akik közel ülnek a tűzhöz, azok jól megszedik magukat, a többiek pedig csináljanak, amit akarnak! Így volt ez a felénk pusztító 2 nagy árvíz idején is. Akinek esetleg nem dőlt össze a háza, LOCSOLTA A FALÁT SLAGGAL, HOGY UGYAN DŐLJÖN MÁR ÖSSZE, mert tudott magának állami segítséget intézni és abból 10x akkora házat építeni!

Szóval egyáltalán nem vagyok kibékülve a segélyezési folyamatokkal, és még egyáltalán nem beszéltem a hágón túlra eljuttatott sok millió forintos támogatásokról, amivel ezek a balgák mind a háborút hivatottak segíteni!

Másik példa, nézem a Fókuszt, na Kárpátalja-Barabás Évi, itt is ugyanez a lemez, erre nézem, kit mutogatnak? Hát egy Donyeckből ránk telepedett család hölgytagját, aki egy modernül berendezett átmeneti szálláson lakik, olyanban, amiről sokan itt felénk csak álmodozhatnak, kikenve-kifestve, hát azt mondja meg nekem valaki, ez normális dolog??? Nem kaptak Kárpátalján egy magyar családot, akitől esetleg valós képet kapnának az anyaországiak az itteni nehéz sorsokról? Mert igazán mondhatom, nehezen élünk, keményen dolgozunk és még nyár van, de már most lehet sejteni, hogy egy nagyon-nagyon nehéz télnek nézünk elébe! 

Folytatni fogom a bejegyzést, de úgy felhúztam magam, hogy jobb ha most abbahagyom! 







2015. május 22., péntek

Május van


javában virít a bodza, az elmúlt évek jól bevált gyakorlatát megtartva, idén is sok-sok bodza frissítőt készítettünk már. Tavaly az elkészített frissítőket lefagyasztottam, idén úgy gondoltam szirupot készítek és azt fogom elrakni télére. Szerencsére bodzáért nem kell messzire menni, mert a hátsó udvarunkon van egy hatalmas bokor, amely ontja magából a virágokat. Nálunk minden nap elfogy 3 liter bodzalé, Barni nyakló nélkül issza, nem tud betelni vele:))

Az elkészítése pofon egyszerű, a vizet a cukorral felfőzöm, picit hűlni hagyom és ráöntöm a bodzavirágokra, 24 óra múlva fogyasztható

A legvégén belekarikázok egy citromot + pici citromsót is használok




2015. május 7., csütörtök

Egy csodálatos




májusi hétvégét-hónapkezdetet tudhatunk magunkénak. Sikerült egy nagyon jót majálisoznunk a Hajógyári szigeten, egy rövid időt együtt töltenünk a család Budapesten élő felével, majd a hazafelé úton szakadatlan nótázni, s a barátainkhoz érkezve még "megűberelni" egy szép magyar katonadallal. Bevallom, mindenkinek ilyen csodálatos időtöltést, hangulatot kívánok!

Nehezebben megy az írás mostanság, sok a tennivaló, s valahogy mindig halad-marad, pedig sok minden kavarog a fejemben, hogy ezt is le kellene írnom, meg még arról is szeretnék írni...

Megérkezett a kedvenc hónapom, hozta magával az orgonák illatát, ez jó érzéssel tölt el. Naponta gyönyörködöm a dús lombozatú fákban, bokrokban, még az sem zavar, hogy a füvet hetente nyírni kell, mert hatalmasra nőne egyébként, vagy hogy a veteményeimben is valamilyen csoda folytán gyorsan nő a fű. Lényeg, hogy május van! :))



Kinézve az ablakon, melyet csendes esőcseppek kopogtatnak mindjárt az a mondás jut eszembe, hogy: " Májusi eső aranyat ér! ". De még mennyire, hogy aranyat! Ezt csak azóta tudom, mióta saját kertünk van...  

Ma jól elhatároztam magamban, hogy mindenképpen a lakásban fogok tenni-venni, mert a benti munkák bizony jól el vannak maradva, a mosott, hajtogatott ruhák vádlóan néznek rám, gondolom szeretnének a helyükre kerülni :D  



Kellemes tevékeny-termékeny májust kívánok mindenkinek!


2015. április 20., hétfő

A mi kis életünk tavasszal


Nagyon örülünk a jó időnek, mondjuk már a veteményeim szempontjából jöhetne egy jó kis eső, mert annyira száraz a föld. Idén sikerült hamar nekilátni a veteményezésnek, sok minden került már és még fog eztán is kerülni a földbe.

Nagy örömömre szépen kikeltek a káposzta és karalábé magvak, mondjuk ők ugye hamar kelnek, le vannak fóliázva, gyakran öntözöm őket, mert nagyon vízigényesek. Várom a paradicsom magvak kelését is / mire az olvasóhoz ér ez a bejegyzés már növögetnek szépen/, nekik sem kel túl sok idő a keléshez. A paprikára azonban még sokat kell várni / jelentem kikeltek, szépek/ nekik sok időre van szükségük, s pláne így, hogy nem csíráztattam elő a magvakat.

Szépen fejlődik a most, tavasszal elduggatott foghagyma, nem is gondoltam volna! Vörös hagymából is sokat dugványoztunk, mivel volt termesztve tavaly olyan 50 liternyi dughagyma, amiből értékesítettem is, de nem sikerült valami sokat, s így a többi a földbe kerül, aztán majd lesz jó sok hammánk, ahogy a 2 éves keresztlányunk mondaná:))

Az egy évvel ezelőtt ültetett 30 fácskánk csak halkan jegyzem meg, hogy úgy néz ki be vannak foganva, idén sokat nem ültettünk hozzájuk, mindössze 9 darab spanyol meggyfát, s lássuk megfogannak e? Mondjuk őszre tervezünk még telepítést, ha összejön a dolog, mert hely az még lenne nekik jó bőven.

Az önellátás jegyében telik az életünk, jól érezzük magunkat így mi tagadás... Került néhány állatkánk is, 2 anyanyúl és 10 csirke. Az egyik nyuszi alól elpusztultak a kicsikék, a másik viszont 5 nyulacskát nevel nagy-nagy örömünkre. Aztán szándékunkban van még bővíteni az állományt, na nem nagyon csak kicsikét. A ketreceket így használtan vásároltuk, aztán Barni, majd ha ideje engedi még készít újakat. Még elég kezdetleges így a dolog, de hát el kell kezdeni valahol :))

Aztán most már beszéljenek helyettem a képek!


Harmadik éves cseresznyefánk szépen virágzik, tavaly is termett már pár szemet

Nyuszicsalád

Csirkéink, egy ideiglenesen fabrikált helyen

Karalábé és káposzta palánták

Paradicsomok

30 ilyen láda van tele magvakkal, azaz most már palántákkal, persze eladásra is jut bőven :))

Virágba borult meggyfánk

Csodaszép virágok

Konyhakertünk. Elégedett vagyok, már szépen zöldell...
A hagymákat már javában fogyasztjuk, nagyon-nagyon finom a frissen kihúzott hagymácska
Maghagyma, belőlük lesz jövőre a dughagyma és következő éven reményeink szerint a szép nagy hagymafejek

Zöldborsóágyás
Foghagymaágyásaink
Mindez hátulnézetből
Barnim által vetett,3 éve Kárpátalján szépen fejlődő székely fenyőcskéink egyike
Másik anyanyuszi, ő május 16-án kell fialjon
Jaj, s hát a lényeg, a nagybeteg kutyusunk, Józsi, felépült végre, a halál szájából hozta vissza a szeretetünk, az élni akarása és szent meggyőződésem, hogy az állatorvosi segítség mellett a kecsketej volt leginkább hasznos gyógyszere...
Használatban a hímzett terítőm

Az előcsíráztatott krumplink-pityókánk szépen kikelt, aztán most félthetem a hideg éjszakáktól....






























Ma reggelre több kárpátaljai magyar község falunévtábláját tették tönkre


falutabla1
Nagydobrony

falutabla2
Kisdobrony

falutabla3

falutabla4
Eszeny falu központja
falutabla5
Eszeny
*forrás: Kárpáthír.com