Már egy éve annak, hogy Tiszasalamonban egy falugyűlésen a helyi KMKSZ-alapszervezet és több helybéli kezdeményezte, hogy az 1964-ben hivatalosan „Szolomonové”-ra keresztelt falu kapja vissza a háború előtti magyar nevét.Akkor ezt Halina Malinics polgármester asszony és Uljana Kapral, a falu járási képviselője hevesen ellenezte, arra hivatkozva, hogy a névváltoztatás túl sokba kerülne a községi tanács, a lakosság és a falu területén működő vállalatok számára. A község lakosságának 70%-át kitevő magyar közösség jelenlévő tagjait viszont nem sikerült meggyőzniük, népszavazást követeltek a falu nevével és az utcanevekkel kapcsolatban.
Miután a polgármester asszony tudatta, hogy amíg ő lesz Szolomonove polgármestere, addig azt nem fogják Tiszasalamonnak hívni, a helyi KMKSZ-alapszervezet vezetői, Palkó Katalin elnök és Kovács István alelnök, valamint a jogász végzettségű helyi lakos, Mihail Dorij bankszakember eldöntötték, hogy helyi népszavazást kezdeményeznek. A vonatkozó törvények szerint a helyi lakosok gyűlésén kell dönteni a népszavazás céljáról, illetve meg kell választani a népszavazást kezdeményező csoportot, amelyet aztán a helyi tanácsnak be kell jegyeznie, hogy összegyűjthessék a helyi népszavazás kiírásához szükséges sok-sok aláírást. Ez év február 11-én a kezdeményező gyűlést össze is hívták, amely a községháza előtt, szabad téren minden szükséges kérdésben döntött, de a polgármester asszony azóta sem jegyezte be a kezdeményező csoportot. Mivel a februári gyűlés törvényességét Halina Malinics vitatja – bár hivatalosan máig nem indokolta meg, hogy miért –, a névváltoztatás kezdeményezői újabb gyűlést hívtak össze november 25-én, a Lenin út 11. sz. alatti református parókia épületébe. Ezúttal a törvényben minimálisan előírt 51 helyet 79 helybéli lakos jelent meg annak ellenére, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságának az utolsó pillanatban a faluban sok helyen kiragasztott félrevezető plakátja arról tájékoztatta a lakosságot, hogy a gyűlést későbbi időpontra halasztották. A gyűlés kezdeményezői pedig levelet kaptak a tanácselnök asszonytól, amelyben arról tájékoztat, hogy a névváltoztatást kezdeményező csoportot a Szolomonovei Községi Tanács 2012. április 26-án elfogadott határozata értelmében csak abban az esetben jegyzik be, ha előbb Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa vagy valamely más államhatalmi szerv döntését igazoló okiratot, illetve a névváltoztatás történelmi indokoltságát alátámasztó valamely tudományos intézmény szakvéleményét benyújtják a helyi polgármesternek, legkésőbb tíz nappal a tervezett gyűlés előtt. Mihail Dorij szerint a helyi tanács határozata törvényellenes, ezek a feltételek nem szerepelnek a helyi népszavazást szabályozó törvényben. Egyébként is nonszensz, hogy előbb dönt valamiről az ukrán parlament, majd azt követően szavazhat róla a helyi lakosság. Van olyan Tiszasalamon területén működő vállalat is, amelynek alkalmazottja elpanaszolta, hogy munkáltatója megfenyegette, ne merjen részt venni a falunév-változtatást kezdeményező gyűlésen.
Vasárnap a dezinformáció és a fenyegetőzés ellenére is sokan összegyűltek a parókián. Elsőként Palkó Katalint a kezdeményező csoport elnökévé, Mihail Dorijt pedig titkárává választották, akik magyar és ukrán nyelven ismertették Ukrajna földrajzi neveket szabályozó törvényének ötödik cikkelyét, amely a településnevek megváltoztatása kapcsán kimondja: „Vissza lehet állítani a történelem során előfordult bármelyik egykori településnevet, figyelembe véve a település földrajzi fekvését, természeti adottságait és más szempontokat.” A településnév megváltoztatása ugyanakkor csakis helyi népszavazás útján lehetséges, amely lebonyolításának rendjét a helyi referendumról szóló törvény 6. cikkelye szabályozza. Ez a törvény minden ukrán állampolgár számára biztosítja a szabad akaratnyilvánítás lehetőségét olyan kérdésekben is, mint a lakóhely nevének megváltoztatása. Ezt követően Demes Barna, Kovács Ferenc és Badó Sándor személyében szavazatszámláló bizottságot választottak.
A vonatkozó törvények és a szavazásra bocsátott kérdések két nyelven történő ismertetése után nem volt nehéz dolga a szavazatszámláló bizottságnak, hisz a jelenlévők egyhangúlag megszavazták, hogy legyen népszavazás a falu történelmi nevének visszaállításáról, legyen ez a történelmi név Tiszasalamon, majd a jelenlévők közül megválasztották a tizenkét tagú kezdeményező csoport többi tíz tagját. A megválasztott kezdeményező csoport egyik tagja, Szubota Erzsébet korábbi polgármester arra kérte a jelenlévőket, hogy ha a törvényes kötelességét semmibe véve továbbra sem jegyzi be hivatalosan a kezdeményező csoportot Halina Malinics polgármester, a falu lakossága kezdeményezze azonnali leváltását. A javaslat nagy tapsot kapott.
Kedden Palkó Katalintól megtudtuk, hogy november 27-én Halina Malinics polgármester negyed kettőkor bejegyezte a vasárnapi gyűlés jegyzőkönyvét, amihez csatolták a gyűlésen résztvevők névsorát, a népszavazással eldöntendő kérdés megszavazott szövegét, a kezdeményező csoport névsorát és saját kezűleg írt beleegyezésüket, miután a tizenkét tagú kezdeményező csoport előzetes bejelentés alapján megjelent a polgármesteri hivatalban. „Kezdeményezésünkre november 27-től számítva tíz napon belül kell válaszolnia. A polgármester asszonyt megkértük, hogy magyarázza meg, minek köszönhető az ellenséges, negatív hozzáállása a lakosság többsége által támogatott névváltoztatás ügyéhez. Ő azt mondta, hogy ezt a közigazgatásilag falunkhoz tartozó Sztrázs ukrán lakói nem akarják. Én viszont a tősgyökeres tiszasalamoni lakosságot, a többséget képviselem, és egy népszavazás kezdeményezéséhez nekünk jogunk van. Majd arra hivatkozott, hogy ő nem változtathatja meg a helyi tanácsnak áprilisban elfogadott határozatát, amely kimondja, hogy nem kell falunév-változtatás. Ekkor én, filológus lévén, megmagyaráztam neki, hogy hibázott a tanácsi határozat megfogalmazásakor, hisz mi nem névváltoztatást, hanem a falunk történelmi nevének visszaállítását kérjük, ami jogi szempontból nem ugyanaz. A vita során eldöntöttük, hogy kérvényezzük a kérdésben a nyílt tanácsülést, és követelni fogjuk az április 26-án elfogadott tanácsi határozat visszavonását. Amennyiben ezt a képviselők nem teszik meg, kezdeményezzük a polgármester és a képviselő-testület visszahívását.”
Forrás
Kárpátalja.ma
