Budapest támogatja az autonómia törekvéseket és kulturális agressziót folytat-ukrán sajtóvélemények.
Az ukrán kormány mindent megtesz azért, hogy jó viszonyt alakítson ki Magyarországgal, s ezért még az ország nemzetbiztonságát is hajlandó feláldozni – röviden így foglalható össze a napokban az ua-reporter.com oldalon megjelent írás, melynek írója még saját nevét sem vállalta fel, csupán a Hvilja (Хвиля) „nevet” használja.S hogy miért hajlandó az ország vezetése erre a lépésre? Ennek egyik oka a cikk szerint részben az, hogy mint tudjuk, 2011 januárjától Magyarország töltötte be az EU-elnöki posztot, s Kijev kicsit abban reménykedik, hogy a magyarok felé mutatott engedékenység hatására az Európai Unió is hamarabb fogja meghozni az ukrán fél számára is kedvező döntést az európai vízummentességről.
az ukrán tisztviselők által tett különböző nyilatkozatok jelenthetik a biztosítékot arra, hogy a magyar állam szankciók nélkül adhasson magyar útlevelet és állampolgárságot a Kárpátalján élő ukrán állampolgároknak, írja az ua-reporter hírportál.
Ugyanakkor Magyarország jelenlegi politikája a szomszédos országok és különösen Ukrajna felé feszültséget teremt a térségben, írja a cikk írója, illetve ellentétes az ukrán nemzeti érdekekkel. Hiszen napjainkban Magyarország oly látványosan támogatja a szomszédos országokban élő magyar kisebbséget, s lelkesen támogat minden autonómia törekvést.
A Katonai és Politikai Tanulmányok Központjának vezetője, Dmitrij Timcsuk szerint a 2010 május 26-án Magyarországon elfogadott állampolgársági törvénnyel a magyar hatóságok bevallott politikai célja a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek autonómia törekvéseinek támogatása és asszimilációjának megállítása, valamint kulturális terjeszkedés a Kárpát-medencében. Utóbbit mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 2011-es évben jelentősen megnőtt az ilyen rendezvények magyar állami költségvetésből való támogatása.
Timcsuk szerint egyébként ez a kulturális „agresszió” közvetlen veszélyt jelent Ukrajna nemzetbiztonságára, tekintettel a kárpátaljai régióban élő magyarok nagy számára. Ugyanakkor a szakértő szerint más országok, akik sokkal kisebb politikai és katonai potenciával rendelkeznek – pl. Szlovákia és Románia – nem félnek határozottan fellépni a „fenyegetéssel” szemben.
A cikk írója szerint tehát Ukrajna számára egyértelmű veszélyt jelent Magyarország. S a legnagyobb probléma az, hogy az ország vezetése ezt észre sem veszi, s valóban úgy véli, hogy a két országnak „nincs olyan konfliktusa, mely gátja lehetne a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének”.
