Na, de kik is azok a ruszinok?

Egy kis szláv néprajzi utazás első állomására invitálom a kedves olvasót, ahol megismerhetnek 4 szláv népcsoportot: a ruszinokat, a morvákat, a huculokat és a tótokat.
A magyarokkal szinte kezdetektől együtt élő valamennyi nép és nemzetiség közül talán a ruszinok sorsa a legsajátosabb, hisz soha nem volt önálló államiságuk vagy területi elhatárolódásuk. Nemzeti identitásukat, önálló entitásukat a ruszinok görög keleti vallása, gazdag és színes szellemi,és tárgyi néprajzuk, valamint a sok évszázados magyar-ruszin együttélésből fakadó történelmi tudatuk határozza meg. A ruszinság történetével kapcsolatban az " Árpád magyarjainak , csatlakozó népként történő bejövetel" - es eposz dominál főként. Legjellegzetesebb ruszin városok Ungvár és Munkács, de Beregszász, Nagyszőllős és Huszt is ebbe a kategóriába sorolható.
Az Északkeleti-Kárpátok völgyeiben és medencéiben több hullámban megtelepedett ruszinoknak már a történelmi időkben is többféle elnevezése alakult ki.Nevezték őket rusznyákoknak, kisoroszoknak, ruténeknek és kárpátukránoknak, többnyire attól függően, hogy a vidék sorsa miként alakult.
Maga a ruszin szó igen régi hagyományokra tekint vissza. A magyar történelemben ugyanis hosszú időn át " rusz "-nak nevezték az Északkeleti-Kárpátoktól keletre húzódó területeket és ezért az onnan betelepülök értelemszerűen a ruszin megjelölést kapták. A Lengyel királyságban és a Litván nagyhercegségben az írott nyelv alkalmazását nevezték ruszinnak, így ez is nagyban hatott a népnév kialakulására.
A ruszinok önmeghatározása egy idő után megkülönböztetésként szolgált, vagyis azt értették alatta, hogy ők nem orosz eredetű, de egy időben orosz fennhatóság alá került szlávok.


Forrás: http://mek.oszk.hu/