Ruszin- magyar kérdés Kárpátalján...1.Közös - ruszin-magyar - Kárpátmedencei történelmünk nyelvi nyomai

Ezennel szeretnék útjára indítani egy sorozatot, amelynek a ruszin-magyar barátság, közös történelmi múlt, azonos  törekvések ismertetése szolgáltat alapot. Minden ami e két nemzetet összeköti,minden amiről eddig már  kicsit beszéltünk, de többnyire nem. Munkámat  segíti Лецович Ладислав Васильович, a Kárpátaljai Ruszinok Nemzeti Tanácsának elnöke, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani. Hogy mennyire lesz sikeres ez a sorozat, nos az a jövő titka.... Annyi azonban biztos, hogy minél több tájékoztató jellegű tevékenységre van szükségünk ahhoz, hogy megértsük honnan jöttünk, hová tartunk, milyen a közös történelmi múltunk, milyen közös eszmék vezérelik/vezérelhetik a ruszin és a magyar nemzetet Kárpátalján.

A magyar tudományos közvélemény viszonylag keveset tud (vagy ha tud is hallgat) a kárpátaljai ruszinokról, nyelvükről, törekvéseikről. Még a nyelvészek körében is találkozhatunk olyan, tájékozatlanságból eredő véleménnyel, hogy ruszinok nincsenek és nincs ruszin irodalmi nyelv sem. Igaz, a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalján az ukrán a hivatalos nyelv. A függetlenségét a Szovjetunió felbomlása után elnyert Ukrajnában, a demokratikus államoktól eltérően a ruszint nem ismerik el önálló nemzetiségnek. A ruszin nyelvvel, kultúrával foglakozókkal szemben a hivatalos politika hol szelíd, hogy erősebb pressziót gyakorol. Ez is az egyik oka, hogy a kárpátaljai ruszin kultúrát művelők körében feltűnően nagy a nyugdíjasok aránya.
Tény, hogy Kárpátalján egy maroknyi értelmiségi megfeszített erővel küzd a ruszin népnyelv irodalmi szintre emeléséért, a ruszin nép és nyelv hivatalos elismertetéséért. Az állami támogatás teljes hiánya ellenére Kárpátalján mintegy 20 vasárnapi ruszin iskola működik/működött, s az utóbbi évtizedben nagyszámú ruszin könyv jelent meg. A kárpátaljai ruszin népnyelven alapuló ruszin kiadványokban jól vizsgálhatóak a magyar-ruszin nyelvi érintkezés kérdései. Ezekből a kiadványokból, amelyek szótárak, tudományos és szépirodalmi művek egyértelműen megállapítható, hogy a ruszin nyelvtervezők, - írók, költők, lexikográfusok -közös Kárpát-medencei történelmünk nyelvi nyomait nem tagadják meg. A nyelvjárási gyűjtésekből megismert hungarizmus megtalálható az irodalmi nyelvi igénnyel megjelentetett ruszin művekben. Magyar nyelvészeti tekintetben rendkívül érdekes annak a figyelemmel kísérése, hogy napjainkban több száz magyar eredetű ruszin tájszó irodalmi szintre emelkedik.
A lexikoni hungarizmusnak többsége az északkeleti nyelvjárásokból került a ruszin nyelvjárásokba, onnan pedig a ruszin szépirodalmi művekbe, szótárakba.
Íme néhány ismerősen csengő, a ruszin nyelvjárásban is és a magyarban is "hétköznapinak" számító szó:

1. Баршун - barsun - bársony
2. Боканча - bokancs - bakkancs
3. Катуна - katuna - katona
4. Лугер - luher - lóhere
5. Рокаш- rokás - rakás
6. Шипка - sipka - sapka
7. Вошкола - voskola - iskola
8. Говгир - hóuhier - hóhér
9. Шовдар - sóudar - sódar, disznócomb
10. Галлир - gallir - gallér

A sort folytathatnám még tovább....

Figyelemre méltó az a tény, hogy a magyarokkal hosszú évszázadok óta igen intenzív gazdasági, művelődési és  nyelvi kapcsolatban lévő kárpáraljai ruszinok népnyelve napjainkban irodalmivá vált.

Szakirodalomként felhasznált alap: Udvari István 2005. A kárpátaljai ruszin irodalmi nyelv hungarizmusai kérdéséhez valamint Udvari István 2005/b  К исследованию русинского литературного язька

Folyt. köv.