Nos, akkor, hogy is van ez?

Tárgyalóterem... Kint szikrázó napsütés, a teremben fulladt levegő, vagy csak nekem tűnik így? A bíró már ismerős, az írnok is, de ma is ugyanúgy meglep a ricsaj, a zajongás. Ma is furának találom, hogy az ügyek egymást követik sorban, egyfajta monotonitással, amit én a laikus nem értek. Mint ahogy sok más dolgot sem, sem Romániában sem másutt a világon...Nem értem például azt, hogy miért mondjuk azt, hogy demokratikus társadalomban élünk, ahol minden embernek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, miért áltatjuk magunkat, miért hiszük azt, hogy mindenki egyforma, s a törvények csakúgy, mint a kötelezettségek mindenkire egyformán vonatkoznak???

 Miért van az, hogy ma magyarnak vallom magamat, mert székelynek hogy is mondjam csak...nem  szabad... Ma is emlékezetembe villan a kép, ahogy a számlálóbiztos hölgy, hallva a "székely"-nek választ mosolyogva felnéz a kérdőív felől, hogy "komolyan válaszoljon, mert írom be",s az "írja írja, mert fotózom"- ra sűrű pislogások közepette csak beírja... 

Aztán idén a székely autonómiától hangos a sajtó, még a csapból is ez folyt, s folyik még ma is. Mindenki büszkén lobogtatja az arany-máriakék zászlót. Székely autonómiát Székelyföldön székelyeknek, de akkor mi volt ez a "valld magadnak magyarnak" dolog a népszámláláskor? Nekem nem tisztem ezt megítélni, s politizálni sem szeretnék, sőt nem is tudok, de nem tudok szó nélkül elmenni ezek mellett a dolgok mellett...

2011 júliusa, szikrázó napsütés, kisebb (mit kisebb, nagyobb) kommandó,értetlenül makogó rendőrök, nyomozók tömkelege,elkoboznak mindent, amin rovásírást, Nagy-Magyarországot, székely, csángó himnuszt, Székelyföld nem Románia feliratot látnak. A feltett "miért"re a válasz: "megvizsgáljuk"... 2013-at írunk, na azóta is vizsgálgatják...

Közben telik az idő, s "Amit szabad Juptiernek, nem szabad a kis ökörnek!" alapon zajlik az élet Romániában (jó, tudom, nem csak ott). Amit egyik vállalkozótól elkoboznak, azt a másik vígan árulja, üzletben, webboltban, s haja szála sem görbül. Ha egy politikus mondja, hogy Székelyföld nem Románia, az úgy rendben van, ha egy egyszerű ember az már más tészta... S ha ez az egyszerű ember még rá is világít erre a vallomásában, akkor a bíró feje kékül zöldül, s mondja, hogy ne politizáljunk...természetesen a vallomásból "kifelejtik" ezt az apróságot, hiszen a "főnököt" nem bánthatjuk meg...

Azt pedig már csak szép csendben jegyzem meg, hogy az ügyet tárgyaló cikket kísérő kommentek aj, de gyengék! A sok névtelen, magát nem vállaló alak kígyót-békát kiabál, magamban őket csak "kanapéforradalmároknak" nevezem, s mélyen, hogy is fogalmazzak...hm..megvetem? Nem, mert nem fektetek bele energiát....Nem érdemes.

Hogy hol van az igazság? Hát a nóta szerint a borban, s ez valószínűleg igaz is lehet, mert valahol lennie kell neki, már ha létezik egyáltalán...

Végszóként talán annyit jegyeznék meg, hogy ha bízhatnánk az igazságszolgáltatásban, ha egy élhetőbb világban élnénk nem lennének kreált, embereket ellehetetlenítő kirakatperek. Egy megállapításból nem kreálnának 17 oldalas vádiratot, amely még a legelvetemültebb bűnözőnek is a becsületére válna, s maga a Diszkriminációellenes Tanács sem lenne diszkriminatív. De ez már egy másik történet...