Saját fotó
Bótrágy, Kárpátalja, Ukraine
Élni és élni hagyni....

2012. május 14., hétfő

Asszimilációs folyamat a kárpátaljai magyar közösségben

Sokat töprengek mostanában a magyarság helyzetén Kárpátalján. Már ha van ilyen, hogy "a magyarság helyzete"..Nem tudom...Szépen lassan az asszimilációs folyamat örvénye gyakorlatilag teljesen beszippantja maroknyi közösségünket, vagy így, vagy úgy, szóval valamilyen formában. Olyan szokásom van, hogy egy egy beszélgetés után, ha lefekszem, elalvás előtt végigelemzem magamban a hallottakat...Nos a minap családilag ültünk s beszélgettünk idehaza. A téma az volt, hogy egy baráti család kicsi leánykája milyen jól beszéli az ukrán nyelvet. Hogy teljesen érthető legyek a gyerek vegyes házasságban született, az anyuka ukrán, az apuka magyar, de úgy magyar, hogy egy mukkot nem tud ukránul. Nos ezen mindig jókat derültünk, mert bizony az államnyelv tudásának a hiánya meglehetősen sok sok mulatságos helyzetet szült már az eddigi élete folyamán. Lényegtelen, de ő magyar ízig - vérig, legalábbis eddig azt gondoltam...Engem személy szerint akkor ért az első meglepetés, amikor évekkel ezelőtt az esküvőjükön pravoszláv vallás szerint eskették a református fiatalembert.. Az évek teltek, jött a gyermekáldás, s "mi sem természetesebb" szlogennel a kicsi lánykát pici korától tanították az ukrán nyelvre is. Anyanyelvi szinten beszéli mindkettőt, mondják a szülők, az anyukával ukránul beszélget, az apukával magyarul a 4 éves gyermek. Ám ez valójában nem így van, az ukrán szemmel láthatóan jobban megy neki, a magyarban észrevehetően ott az akcentus....A szülők büszkék, magyar apuka örvend, hogy milyen ügyes a kicsi lány, hogy ukrán oviba járatják, s bizony amikor apuka megy érti nem érti mit mond az ukrán anyanyelvű óvónő, a kicsi lány köztük a tolmács...S hogy hurrá, mert rábeszélték a szomszédot is, hogy járassa ő is a gyerekét ukrán óvodába...Ugyan ez az óvoda 20 km van, de sebaj! Hadd legyen okos a gyermek! Hm...

Nos eddig tart a történet, ami engem mélyen elszomorít. Hogy nem jut el a tudatáig azoknak a magyar anyukáknak és apukáknak, hogy óriási kárt okoznak a kárpátaljai magyar közösségnek, hogy más nyelvű óvodába, iskolába járatják a gyermekeiket??? Kárt a gyermeknek, a közösségnek, a nemzetnek...


Eltűnődtem, hogy mitől is függ, hogy melyik nyelv a dominánsabb egy csöppség életében, ha kicsi korától 2 nyelven tanítják a szülők. Bevallom sokáig én is azt gondoltam, hogy egy idegen nyelv elsajátítását korán kell elkezdeni, amikor  a legfogékonyabb a gyermek...Mára ez átértékelődött bennem...


Visszatérve, a nyelv dominanciája, uralomra törése talán tudat alól jön...Talán benne van, hogy ő a többségi nyelv, az államnyelv, s eltiporja a kisebbségi, adott esetben magyar nyelvet. Önálló életre kel, önálló életet él, szaporodik, mint egy vírus, mint egy kór amely megtámadja az egészséges szervezetet és beteggé, jelen esetben"ukránná" teszi azt... Elkerülhetetlenül beférkőzik egy egy magyar közösségbe, s legyengíti azt. S ez a betegség terjed, mint a pestis! Sajnos vannak olyanok akik hagyják, s ez a legnagyobb baj! A immunrendszerük nincs eléggé kifejlődve ahhoz, hogy ellenálljon a kórnak, ebben az esetben az immunrendszer maga a magyarságtudat kellene legyen...A magyarságtudat, a magyar identitás, ami lássuk be, nagyon sok kárpátaljai "magyar" emberből hiányzik!

Az asszimiláció talán még soha nem öltött akkora méreteket itt Kárpátalján, mint napjainkban. A magyar iskolákban a tanulók nagy része cigány. Én még jól emlékszem a 90 - es évek elejére, amikor bizony a cigány gyerekeket lasszóval kellett összeszedni, hogy iskolába járjanak...Most fizetnek érte, hisz köztudott, hogy csak azért járnak, mert egyébként nem kapják meg a Szülőföld Alap támogatását...

Tetszik nem tetszik az asszimilációs gépezet beindult, s malmai jobban őrölnek, mint valaha! S, hogy mi a teendő? Hogyan lehetne megmenteni a magyarságot? Milyen magyar lesz azokból a gyerekekből, akik nem magyar népmeséken nőnek fel?  Akik nem ismerik majd meg Petőfi, Arany, Ady műveit ? Nos ez bizony fogas kérdés! Magánemberként az a véleményem, hogy egy soha be nem pótolható "tudatlanság" keletkezik a gyermekekben, akik ugyan beszélni fogják a magyar nyelvet, s talán magyarul is álmodnak majd, de ők már azt adják majd tovább a saját gyerekeiknek, amit otthonról kaptak...Ukrán óvodát, iskolát, a "ha nem tudsz ukránul nem boldogulsz"-at, s még hosszasan sorolhatnám....

2 megjegyzés:

  1. Kemény cikk. Valóban igazad van, a nyelvek harca folyik, életre-halálra, erről az erdely.ma-n egy értekezés is folyt Balázs Géza nyelvésszel.

    Csibi Barna

    VálaszTörlés
  2. Milyen igaz, folyik a harc életre-halálra...Úgy értékelem, hogy ahányszor egy egy magyar ajkú szülő ukrán tanintézménybe íratja a gyermekét, na annyiszor esik el a harcban egy egy katonája a magyarságnak....Sajnos

    VálaszTörlés

Légy kedves és csak a tárgyhoz szólj hozzá! Köszönöm...