A Nő a Föld, s a férfi az ő Napja, hiszen a Földben van elültetve a MAG,benne él a tavasz, a nyár, minden virág, s az új élet belőle fakad, de mit ér a Föld s a Mag, a Nap fénye nélkül, s mit ér a Nap fénye a Föld nélkül, ahol fű, fa, virág a Nap fényét szomjuhozza?S mit ér a sivatag, ahol a Nap fénye elpusztít minden növényt, s helyén csak kopár sivatag marad?
2012. november 13., kedd
Székelyföldi szégyen....avagy egy rovástábla élete és bukása
Mint arról a minap írtam, Erdélyben elsőként Csíkszeredában került felállításra a Rovás Alapítvány egységes helyiségnévtáblája. Többször leírtam, elmondtam már, hogy a rovásírást ismerő és szerető emberként furának, sőt inkább felháborítónak találtam az érdektelenséget, ami a csíkszeredai táblaállítást övezte. Minden tiszteletem a Rovás Alapítványé, szeretem és tisztelem őket / s ne haragudjatok érte,Tamás, Laci, de le kell írjam / most már mondjuk ki nyíltan, hogy a felavatás körül ők sem forgolódtak túl sokat. Mondom ezt azért, mert tudom, nálunk Kárpátalján mindig nagy esemény egy egy táblaavató...Sőt a Rovás Alapítvány képviselőjeként magam is vittem már az Alapítvány üzenetét táblaavató közösségnek
Fáj a szívem a képek láttán, mert jól emlékszem, milyen boldogan nézegettük a táblát, amikor átvettük a futártól, s azon agyaltunk, hogy miből is alakítjuk ki rá az anyagi fedezetet...Ami mai napig nem került még kifizetésre.
Magánemberként az a véleményem, hogy szégyen, gyalázat, ami a tábla körül zajlott/zajlik. Szégyen gyalázat, hogy Székelyföldön, a székely-magyar rovás bölcsőjében nem kapott egy talpalatnyi bérelt helyet!
Forrás
Csibi Barna blogja
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Légy kedves és csak a tárgyhoz szólj hozzá! Köszönöm...