Kik is ők? 1965-ben Tóth Tibor antropológusnak sikerült eljutnia közéjük, de kutatói munka nem alakulhatott ki, mert azokban az években ez a terület még a Szovjetunión belül is zárt övezet volt. Majd 2002-ben Benkő Mihály keletkutató gyűjtött köztük mondákat, meséket. Atzán 2005-ben átfogó, természettudományos kutatás szervezésébe fogott Bíró András Zsolt antropológus, amihez szakmai segítséget kapott a kazak Orazak Ismagulov antropológus professzortól. Több magyarországi szervezet, többek között a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ támogatásával sikerült összegyűjteni a kutatás anyagi fedezetét. Így kerülhetett sor a kutatóútra, a madjar törzs által lakott terület feltérképezésére, embertani vizsgálatok lebonyolítására, összehasonlító genetikai vizsgálatokhoz szükséges mintavételre.
A madjar törzs Kosztanaj megye, Torgaj járásában, a Szarikopa tó környékén él, három mai magyarországnyi területen szétszórva, törzsszövetségben a kazakok középső, Orta zsüzének argün törzsével. Kazakul beszélnek és iszlám hitűek. Büszkék a származásukra, minden férfinak fejből kell tudnia 12 apai felmenőjét, tisztelik őseiket és a hagyományokat. A törzs tagjai összetartóak, igazi működő törzsi közösségben élnek. Az 5-7 ezres kicsiny létszámukhoz képest nagy arányban vannak jelen a kazak közéletben, a művelődési és tudományos életben.
Eredetmondájuk kísértetiesen hasonlít a mi csodaszarvas mondánkhoz, mely szerint 2 testvér, ebből az egyik a madjarok őse egy szarvast űzve jutott el a mai szállásterületükre, ahol a csodaszarvas eltűnt, de mivel a táj gyönyörű volt, a két testvér letelepedett a vidéken.
A szovjetunióban kazaknak sem volt könnyű lenni, hát még kazakisztáni madjarnak. Egyébként is a torgaji területet veszett farkasok földjének tekintették más a cári időben is. Általában innen indultak el a kazakok függetlenségi mozgalmai. Az 1917- es polgárháború után a torgaji területen független fejedelemség jött létre. Sztálin a madjarokat, tetteikért a szovjet nép ellenségeinek nyilvánította.
A torgaji madjarok nomadizáló pásztorok voltak, a folyók mellett éltek jurtatáborokban. Az 1950-60-as évek szovjet uralma az előző élethez képest szegényes barakktelepekre kényszeritette őket. Ma a Szarikopa tó egy-kétszáz kilométeres körzetében, 5-6 állandó településen laknak, sokan pedig beköltöztek a városokba.
A madjar férfiak nem vehetnek feleségül madjar nőt. Ez a Közép és belső Ázsiai régi nomád hagyománynak megfelelő tiltás, a belterjesség elkerülését szolgálja. Feleséget területen élő Orta zsüz közösségből választanak. A más törzsből való feleségválasztás kötelezősége mindegyik szomszédos törzsre is igaz, így ők egymással anyai ágon vérrokonságban állnak. Ugyanakkor ezen törzsek férfiainak az Orta zsüzön kivülről szintén nem szabad feleséget választaniuk
Szerk. megjegyzés:
*zsüz - törzsszövetségnyi csoport
Forrás
"Történelmünkhöz bővebben magyarul"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Légy kedves és csak a tárgyhoz szólj hozzá! Köszönöm...