Minden tájegységnek megvannak a maga hagyományai, legyen szó ünnepről, vagy bármilyen más, az életünkben fontos szerepet játszó eseményről. Ezzel semmi ujat nem mondok. ..Más dolog azonban tudni erről, s teljesen más egy idegen kulturában megtapasztalni ezeket az eseményeket...Más, de nem feltétlenül rossz, inkább úgy fogalmaznék érdekes...
Nos termeszetesen eme irás a még éppen mindig tartó Húsvéttal kapcsolatos....
A Húsvéti hagyományok viszonylag élénken élnek a mi vidékünkön is, de inkább csak, ami a locsolkodásal kapcsolatos szokásokat illeti, tojásfestés, s aztán a locsolókeddi szokások....
Az ünnep vallási jellege nálunk megkopottá vált, valahogy nem foglalkozunk vele....Nem igy van ez azonban Erdélyben, ahol úgy éreztem magamat, mintha egy könyv sorai közzé csöppenve élném meg az eseményeket...
Maga a Húsvéti előkészület sem mindennapi....Megvannak a hagyományos, e vidékre jellemző ételek, ilyen a töltött bárány, a sonka /igaz ez nálunk is van/, a piros tojás, s persze nem hagyhatom ki az ételszentelést sem...Nálunk szintén él az ételszentelés hagyománya, a katolikusok körében...
Húsvét szombat este részt vettünk a szentmisén, s persze a gyertyás körmenet sem maradhatott ki. Számomra ezek új dolgok.. Lehet nem illik ilyet irni, de a szentmise hihetetlenül hosszú s érdekes mód az emberek folyamatosan érkeznek s távoznak, tehát nem ülik feltétlenül végig azt....Úgy elképzeltem, hogy otthon, az otthoni gyülekezeti közöségben milyen furán néznének arra, aki csak úgy feláll az istentisztelet közepén, s hazamegy....
Szentmise végén, ahogy hazamentünk, várt a frissensült finom foszlós kalács, s mellé csodálatos izű házi készitésű feketeribizli bor....Az egésznek meghitt bensőséges hangulata volt....
Húsvét reggelén nagy közös családi reggeli, csodálatosan megteritett asztal mellett, nem kevésbé szép élményt nyújtott...
Magamban elégedetten állapitottam meg, hogy itt még igen élénken élnek a hagyományok, pontosabban másként élnek , mint nálunk, meghittebben, megtartóbban....
Húsvéti irott tojás, húsváti vásár, húsvéti kalács, mind mind csupa olyan dolog, amely meghittebbé teszi az ünnepet...Nálunk mára a festett tojást sok helyen például felváltotta a csokitojás...Milyen kár...Pedig mennyivel szebb lenne tudni átaadni gyermekeinknek a tojásirás, tojásfestés / s itt a hagyományosan kézzel meghimezett tojásokra gondolok/ hagyományát...De félek erről szép lassan lemaradunk...Marad a csokitojás, futás, rohanás. Az üzletben megvásároljuk a kész termékeket, azzal sem kell nyűgölni, s alig várjuk, hogy elteljen az ünnep, s visszatérhessünk a dolgos hétköznapokhoz....Nos hát igen...igy vesznek ki teljesen a hagyományaink....
Áldott Húsvéti Ünnepet kivánok minden kedves olvasómnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Légy kedves és csak a tárgyhoz szólj hozzá! Köszönöm...