Húsvét - a feltámadás ünnepe

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a tavaszt váró-fogadó ünnepkörbe tartozik, időpontja minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. 

A Húsvét az azt megelőző időszak a negyven napos böjt lezárásának ünnepe is, ekkor szabad negyven nap után először húst vennie magához a keresztény embernek.

A Húsvét időpontja azonban gyakran vita tárgya volt. Ha csillagászati értelemben vesszük " a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap" formulát, nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház rögzítette azt a számítási módot, amely meghatározza az ünnep helyét. Mára az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez tartja magát.
1997-ben ülésezett az Egyházak Világtanácsa, ahol javasolták, hogy a hagyományos képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény Húsvét időpontját.Ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés. Azonban ezt a reformjavaslatot máig nem fogadták el, pedig az eredeti tervek szerint a bevezetése 2001-ben lett volna.

Húsvétvasárnap dátumai (2005–2019)

Év	Nyugaton	Keleten
2005	március 27.	május 1.
2006	április 16.	április 23.
2007	április 8.
2008	március 23.	április 27.
2009	április 12.	április 19.
2010	április 4.
2011	április 24.
2012	április 8.	április 15.
2013	március 31.	május 5.
2014	április 20.
2015	április 5.	április 12.
2016	március 27.	május 1.
2017	április 16.
2018	április 1.	április 8.
2019	április 21.	április 28.

 A húsvéti tojás az újjászületés jelképe. A magyar hagyományok szerint a húsvéti főtt tojást a családtagoknak együtt kell elfogyasztaniuk, ugyanis az a családi összetartozást  jelképezi. Így ha valamelyik családtag eltéved az életben mindig eszébe jut, kikkel is fogyasztotta a húsvéti ételeket és mindig hazatalál.


Nálunk Kárpátalján nagyon nagy hagyománya van a húsvéti ünnepkörnek. Erre valójában csak akkor figyeltem fel, amikor is több külföldi ( amerikai, angol, ausztriai ) ismerőseimmel beszélgetve,  szóba került a téma, s csak vállukat vonogatták, mondván náluk valójában nincs már hagyománya a húsvétnak...Ekkor döbbentem rá, hogy azért valójában mi kárpátaljai magyarok ilyen tekintetben igencsak hagyománytisztelő nép vagyunk! Büszkeséggel töltött el, hogy bizony nálunk még él a Húsvét hétfői locsolkodás, mi azért még buzgón festegetjük a tojásokat. Noha mára már a csokitojás és csokinyuszi a sláger, mégis őrizzük a hagyományokat és mellettük bőséggel készítünk igazi kézzel festett vagy éppen hagymahéjban főtt tojásokat.

Nagy hagyománya van a "locsoló keddnek", amikor is a lányok a fiukat oly gyakorta előszeretettel öntik le egy egy vödör vízzel. Mosolyt csal az arcomra a régebbi idők emléke, mi tagadás.....
A húsvéti locsolkodás szokásának alapja a víz megtisztító erejébe vetett hit, amely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, mely szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni és vízzel locsolták le őket. Hogy ennek mennyire van valóságalapja, azt ki ki döntse el maga....

Részleges forrás: http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/049/pc004980.html#2
                         http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t