Falunévtábla-avatás Bátyúban

Bátyúnak, a Beregszászi járás vasúti csomópontjának nevét a hivatalos iratok 1272-ben említik először. A település címerében a magyarság őshonos állataként ismert szürkemarha, valamint egy fa szerepel, mely a község természeti adottságaira, valamint legelső lakóinak foglalkozására utal. Többek között ezeket hirdetik az utazóknak a Bátyú határában január 6-án átadott új, díszes falunévtáblák, melyeket a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) adományozott a községnek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott program keretében. A falunévtábla a község címerét, első említésének dátumát, valamint a település hivatalos ukrán és történelmi magyar nevét tartalmazza


Az avatóünnepség nyitányaként Szántó Edit, a KMKSZ Bátyúi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az alkalomra szép számmal megjelent lakosokat és a vendégeket: Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, valamint Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) elnökét. A település arculatát javító falunévtáblák az utazók üdvözlésén kívül fontos információkat is közölnek Bátyúról. Az 1272-es évszám azt hirdeti, hogy Bátyú régi, több mint hétszáz éves település, a címerben szereplő szürkemarha ugyanakkor a lakosság állattenyésztő és földművelő eredetére utal. A címerben szereplő fa a települést hajdan körülvevő erdőséget jelzi.


A nép és a föld egymás között fennálló különleges kapcsolatát emelte ki beszédében Kovács Miklós elnök, szólva arról, hogy egy népnek a szülőföldjéhez való viszonya tükörkép, mely sokat elárul jelleméről, életéről. Nincs ez másként a kárpátaljai magyarok esetében sem. Hogy az utókor hogyan ítél majd meg bennünket, azon múlik, megteszünk-e mindent szülőföldünkön magyar identitásunk hirdetéséért, nemzetünk megmaradásáért. És mindenekelőtt egyik igen fontos szerepünk kell legyen az, hogy megjelöljük a földet, így hirdetvén jelenlétünket, életünket, s így állítván emléket az utókornak. A KMKSZ évekkel ezelőtt ezen szempontot figyelembe véve, a Szülőföld Alap támogatásával (jelenleg a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.) indította el falunévtábla-programját annak érdekében, hogy megjelöljük azt a területet, ahol élünk, s ahol a kárpátaljai magyar közösségek még megvannak. A KMKSZ elnöke ugyanakkor figyelmeztetett: a táblák felállításra kerültek, de hogy meddig fognak itt állni, azon múlik, lesz-e itt a jövőben egy erős magyar közösség, melynek a jelenlétét hirdetik, s amely megbecsüli őket. „Amikor a táblákra néznek, elsősorban az jusson eszükbe: van itt egy tartással bíró, élő, magyar közösség, melynek a jövőben is lennie kell. Ezen cél eléréséhez egyenes gerinccel – akárcsak a falunévtábla acélrúdjai – viseljük el a nehézségeket és kihívásokat, s maradjunk meg becsületes magyarnak” – zárta szavait Kovács Miklós
Az ünnepség ezt követően a helyi művelődési házban folytatódott, ahol köszöntő beszédet mondott Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke. Az elnök szintén hangot adott azon nézetének, miszerint igen fontos az emlékjelek állítása, nyomok hagyása magunk után, melyből az utókor következtethet életünkre és munkásságunkra. Ebből a szempontból igen szép mozzanat a mai ünnepélyes falunévtábla-avatás. Az elnök a hagyományok ápolásának és a közösségek megőrzésének fontosságáról, a más nemzetekkel történő békés egymás mellett élésről is szólt, majd átadta a helyet az ünnepi műsornak, melynek keretében fellépett a Bátyúi-Újbátyúi Református Vegyeskar, az Együtt Nyugdíjasklub, valamint a település fiatal hagyományőrzői. 


Forrás
http://www.karpatalja.ma