Ma délelőtt... Nyíregyháza.... Kínai piac....
Ülök, várom a megrendelt kínai kaját, ami ugyan nem tartozik a kedvenceim közzé, de gondoltam, ha már itt vagyok megkóstolok valami számomra új ízt...
2-3 méter távolságra tőlem egy kupacban, asztal körül 8 kínai álldogál, kártyáznak, a saját pörgős nyelvükön beszélgetnek, hahotáznak. A pult mögött fiatal magyar lány, mögötte szigorú tekintetű, tőle alig idősebb kínai lány, árgus szemekkel követi a magyar lány minden mozdulatát..."Kész a cijke?" kérdezi tőle, mire a lány illemtudóan igennel válaszol.
Amíg az ételt várom, nézelődök....A pulthoz lép 2 hölgy, akik szintén rendelnek. A kínai lány rászól a magyarra :"Moszojogj!" A magyar lány mosolyt erőltet az arcára....
Elgondolkodtató a helyzet...Magyarországon, magyar földön, kínai dirigál! Monopolhelyzet az övék, nyilván nem azért, mert a magyar kormány nem tehetne semmit, hogy ne így legyen! De nyilván ez az érdeke!
Visszatér a tekintetem az asztal körül kártyázókra. Vihognak, mint a tanulatlan barmok. Akaratlanul is ellenszenv ébred bennem irántuk...Dohányoznak....A cigicsikkek gyors egymásutánjában landolnak a földön, ott füstölögnek, senki sem figyel oda rájuk.....
Ekkor eszembe jut, hogy hoppá! Magyarországon január elsejétől lépett érvénybe az új törvény, mely szerint tilos nyílt helyen a dohányzás!
Visszapörögnek a reggel képkockái agyamban, amikor is határátlépéskor, várakozás közben egy hölgy cigire gyújtott...Pár másodperc múlva egy határőr lép oda hozzá, s figyelmezteti, az új törvényre, s megkéri, oltsa el a cigarettát...A hölgy a kérésnek eleget téve eloltja, s beszáll a gépkocsiba....
Újra visszatérnek gondolataim a jelenbe. Észre sem vettem, hogy előttem ott gőzölög az étel..... 2 lépéssel a másik oldalamon a cigicsikkek....Agyamban kavarognak a gondolatok... Már nem is kívánom annyira a kínai kaját....
Sajnálatos tény, de magyar ember a saját hazájában kínainak dolgozik! Kérdezem a lányt, aki kiszolgált, hogy milyen itt a munka? Milyen főnök a "kínai főnök?" Mire a lány azt feleli, hogy olyan amilyen, de legalább megfizet! Háromszor annyit keres, mintha egy gyárban dolgozna. Így ha tetszik, ha nem ez mégiscsak jobb!
Szóval ez a szomorú tény, akié a pénz, az diktál! Ebben a történetben, épp a kínaiak....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Légy kedves és csak a tárgyhoz szólj hozzá! Köszönöm...