Az olvasó bizonyára már megfigyelte élete során, hogy a magyar szavaknak mindig csak valamely más nyelvből való átvételéről hallunk mindenféle fórumon: ezt a szót is átvettük, azt a szót is átvettük, amazt a szót is átvettük valahonnan. Hogy pedig mely szó magyar, erről aligha hallott valaki is, akárcsak egy szót is. Ez alapján a magyar ember természetesen véli úgy, hogy a magyar nyelv, szókincs nem régi, hanem alávetett, másodrangú számtalan nyelvből összehordott, fésületlen egyveleg.
Ebbe a véleménybe mindenki belenyugszik, hiszen minden rangú és rendű magyar tudományos fórumon ezt hirdetik, a tankönyvekben is ezt tanítják nekünk. Tehát magyar tudományos vélemény a magyar nyelv alacsony rendű volta.
Nem különös, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lealacsonyítani a magyar nyelvet/ s mi fizetjük ennek a költségeit/, a külföldi szakvélemények pedig mély meghajlások a magyar nyelv nagyszerűsége, egyedülállósága, ősi volta előtt, mi több, mint látjuk van, aki a kárpát-medencei voltát hirdeti. A magyar nyelv eleve kényszeríti beszélőjét arra, hogy a jobb agyféltekéjével gondolkodjon.
"Álmok álmodói - Világra szóló magyarok" c. kiállítást, aki végignézte, meghökkenhetett, mi kitalálni való marad még másoknak? Bizony kevés. Tudjuk jól a sort: abszolút geometria, mely az általános relativitás alapköve, acélrugó, automata sebességváltó, atomreaktor, atombomba, bakelit hanglemez, BASIC számítógépes programozási nyelv, benzinmotor, benzinmotoros autó, bolygókerekes sebességváltó, diesel- és gázturbina, dinamó, ejtőernyő, elektromotor, elektromos fogyasztásmérő, forgókondenzátor, golyóstoll, gomb, gőzturbina, gyufa, hangosfilm, helikopter, hidrogénbomba, hold.radar, kazettás floppy lemez, kengyel, képtávíró, kerék, kocsi, kozmikus sugárzás, központi fűtés, léghajó, markológép, porlasztó, sokszorosítás, sötétkamra, stressz fogalma, tejpor, telefonközpont, televízió elve világító dióda, villanymozdony, vízturbina, wolframszálas izzó............
S bizony....az írás és a könyv is: márpedig a felsoroltak és még sok sok további csaknem kiteszik a mai művelt világ alappilléreit. És akkor még itt vannak az íróink költőink, zeneszerzőink is. Hogy távolabbi eleink leleményeiről se feledkezzünk meg: fehérnemű, melynek viselése tőlünk terjedt el nyugatra, gomb, ing, kanál, villa, fazekaskorong, nadrág, öntözéses gazdálkodás, réz, tarhonya, ij, zakó stb.
Tessék végignézni a listát: nem tagadható csaknem minden alapelv - pl. kerék, dinamó, elektromotor, benzinmotor, írás, számítógép - mely ma a Földön használatos, nyelvünkön gondolkodók teremtménye, de az eurázsiai nagy vallások is. Tehát így tessék magyarnak lenni! Aztán az alapleleményt lehet tökéletesíteni, kicsinyíteni,nagyítani, hozzáadni, fejleszteni, amiben például a japánok olyan jelesek.
Ám vessük össze a fentieket az alábbiakkal. HA az olvasó emlékszik a fent említett "Álmok álmodói - Világra szóló magyarok" kiállításra, akkor bizonyára arra is emlékszik, hogy a 2002-ben hatalomra került kormánykoalíció első legfontosabb lépése nem a nyugdíjasok, avagy a gazdaság helyzetének javítása volt, hanem azonnal, minden erőt bevetve lebontotta és eltüntette a kiállítást, miközben annak hatalmas volt a látogatottsága.
Itt most már természetszerűen merül fel a kérdés, hogy van e kapcsolat az említett kiállítás érthetetlen és kegyetlen lebontása között, s aközött, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a magyar nyelv alacsony voltát igyekszik elhitetni minden magyarral, éles ellentétben állva a magyar nyelvet vizsgáló külföldi szakértők véleményével? E kérdésre tiszta és pontos választ kaphatunk.
Aki vizsgálni kezdi megalapításától kezdve mindmáig tartóan a Magyar Tudományos Akadémiának a magyar nyelvről és a magyar történelemről alkotott hivatalos véleményét, bizony nagyon meglepődik. Ugyanis gyökeres fordulatot fedez fel az 1848. forradalom leverését követően. Igaz, már 48 előtt is erős volt a magyar nyelvet megsemmisítő igyekezet. /........./
A szabadságharc leverése után fordult a kocka, kitették a magyar nyelvészeket és történészeket a Tudományos Akadémiáról, s helyettük németeket /idegen szívűeket/ hoztak. Volt, aki akkor kezdett el magyarul tanulni, amikor már magas rangot töltött be a Magyar Tudományos Akadémián. (Például Josef Budnez, Paul Hundsdorfer, utóbbi arról is vált nevezetessé, hogy Hunfalvy Pálként elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar-székely betűs emlékeket. A vonulat eredete világos a XVIII. században élt német J.E Fischer és A-L. Schlözer már történelem nélküli népnek minősítette a magyarokat.)
Tehát nem arról van szó, hogy a Magyar Tudományos Akadémia magyar tudósai egyszer csak hirtelen egyöntetűen az ellenkezőjét kezdték állítani annak, amit eddig mondtak, hanem arról van szó, hogy egyszerűen "lecserélték a személyzetet" - felelősséggel leírható: magyargyűlölőkre. Aztán a magyar tudósok, költők már csak a partvonalról minden hatalomtól megfosztva figyelhették, micsoda rombolás, sáskajárás történik itt. Jókai Mór elegáns és maró gúnnyal tiltakozva ezt írta: "Mellemre tett kezekkel hajolok meg a nagybecsű entographiai adathalmaz, az összehasonlító nyelvészet szólajstromai előtt,/-----/ de minderre csak azt mondhatom,: a magyarok nyelve mindig magyar volt."
Forrás
"Történelmünkhöz bővebben magyarul"
Részlet Varga Csaba írásából
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Légy kedves és csak a tárgyhoz szólj hozzá! Köszönöm...