Saját fotó
Bótrágy, Kárpátalja, Ukraine
Élni és élni hagyni....

2011. március 19., szombat

Éljük meg magyarságunkat.....

Rendkívül jó hangulatú beszélgetős esten vehettek részt mindazok ( többek között e sorok írója is ), akik pénteken munka után, 17 órai kezdettel vették a fáradságot és ott voltak Beregszászon, a második Credo-klubösszejövetelen.
Családias hangulatú, baráti ismerkedő est, valamint író-olvasó találkozó és mellé persze igazi élő zene a Credo tolmácsolásában.
A rendezvény házigazdája Kovács Dezső irodavezető mellett, Birta Zoltán a Sion rádió főszerkesztője volt, aki nagyon ügyesen, frappánsan vezette az egész estet. Vendégek voltak többek között Füzesi Magda, kárpátaljai, ám jelenleg Kolozsváron élő költőnő, Lengyel László író, akinek humora s jó kedve beragyogta az egész estét, valamint Bakos Kiss Károly költő.
Magánemberként annyit jegyeznék meg , hogy gyerekkorom óta szeretem és áhítattal olvasom Füzesi Magda verseit, s most óriási élményt jelentet mellette ülni....Egy rendkívül kedves, aranyos, közvetlen, érdeklődő embert ismertem meg a személyében.


A Credot zenélni hallani élőben még nem volt alkalmam, de ahogy felcsendültek az első szólamok, s az énekesek lágy hangja betöltötte a termet megértettem azonnal miért varázsolják el megzenésített verseikkel a közönséget....
A rendezvény családias hangulatát emelte, hogy minden jelenlévő mesélt magáról, munkájáról, azokról az értékekről, amiket fontosnak tart. S meg kell mondanom, hogy az érdeklődés a másik iránt nem csupán felszínes volt! 
Közös dalolással, teázással, süteményezéssel na és persze kiadós beszélgetéssel zárult az este.
Öröm volt látni és megtapasztalni, a közösség összetartó erejét. Külön örömömre szolgált, hogy érdeklődéssel fordultak felém, amikor a rovásírásról beszéltem, s a szemek csillogásán, a sok sok érdeklődő tekintetből láttam, hogy talán nincs elveszve semmi, s nyitnak az emberek számukra ismeretlen, új dolgok felé...Véleményt formálnak, kérdeznek...
S noha feszülten, idegesen, gondokkal terhelten érkeztem a helyszínre, az ott töltött 3 óra alatt felüdült a lelkem, s kilépve a klub ajtaján éreztem, hogy nem most voltam itt utoljára....
Íme egy kis ízelítő:








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Légy kedves és csak a tárgyhoz szólj hozzá! Köszönöm...