Saját fotó
Bótrágy, Kárpátalja, Ukraine
Élni és élni hagyni....

2011. március 16., szerda

Megfélemlítve...

Meghökkenve és némi csodálkozással olvastam az írott sajtóban, hogy a megyei tanács elnöke arra kérte Beregszász városvezetését, hogy ne március 15-én tartsanak megemlékezést a 163 évvel ezelőtt kirobbant magyar szabadságharc emlékére. Mondván, félő, hogy miután ugyanezen a napon méltatják - az egyébként tiszavirág életű bábállam - Kárpát- Ukrajna kikiáltásának évfordulóját, provokációk lehetnek, s tovább éleződhet a Vereckei rongálás nyomán újra kirobbant nemzetiségi torzsalkodás. Számos ok mellet azért fura és meghökkentő ez a magyarokhoz címzett kérés, mert a két esemény világtörténelmi megítélése enyhén szólva sincs egy súlycsoportban.( részlet Dunda György írásából )
Kicsit azért már messzire merészkedtek a szélsőjobboldali pártok képviselői....Mi magyarok ünnepeljünk majd máskor...Elfelejtik az igen  tisztelt önkormányzati vezetők, hogy minden népnek, aki kisebbségként él bárhol a világon - határokra való tekintet nélkül - joga van megtartani ünnepeit, megemlékezéseit! 1989 -ben engedélyezték először  Kárpátalján március 15 nyilvános megünneplését. Az eltelt évek alatt soha nem volt még rá példa, hogy "elnapoltak" volna egy - egy megemlékezést. Az is igaz, hogy 2007 - ig ukrán nacionalisták nem zavarták az ilyen jellegű megemlékezéseket. 2009 - ben azonban már március 15-re virradóra festékkel locsolták le Petőfi Sándor szobrát Ungváron, egy évvel korábban ugyanezt tették a nemzeti dal írójának beregszászi szobrával, igaz ekkor olajjal mocskolták be.
Ma már egészen odáig jutottunk, - ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni - gyakorlatilag figyelmeztetik a magyarságot, hogy a saját érdekünkben na és persze a "békesség" kedvéért tartsuk inkább más napon a Nemzeti Ünnepünket, nehogy esetleg az ukrán nacionalista bagázsnak szemet szúrjon a dolog és ha éppen kényük kedvük úgy tartja esetleg megjelenjenek egy ilyen megemlékezésen és megzavarják azt....
Több ismerősöm, aki részt vett központi megemlékezési ünnepségeken arról számolt be, hogy bizony remegő gyomorral álltak és hallgatták 1848-'49 eseményeit méltató gondolatokat, s közben az járt a fejükben, hogy bármikor megjelenhet egy csapat nacionalista, akik pillanatok alatt bomlaszthatják a megemlékezést. Az sem volt túl megnyugtató látvány, hogy szemmel láthatóan sokkal több rendőr volt jelen a helyszíneken, mint azt idáig megszokhattunk. "Érezni lehetett, hogy van valami a levegőben..."
.....Így az ünnep lecsengése után örömmel jelenthetem, hogy mindenütt megtartották a megemlékezéseket Kárpátalja-szerte, és sehol nem történt atrocitás az ukrán nacionalisták részéről.
Így utólag kijelenthetjük, hogy valószínűleg a magyarság pszichikai terror áldozata lett 2011 március 15 -én Kárpátalja- szerte. S legyünk tisztában vele, hogy a lelki terror ugyanolyan gyalázatos dolog, mint a fizikai.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Légy kedves és csak a tárgyhoz szólj hozzá! Köszönöm...