Nőnapról nőként..... kicsit más szemmel.....

Minden évben van egy nap, amikor a férfiak virágot adnak a róluk gondoskodó asszonyi kezekbe (itt jegyzem meg,s ajánlom a férfiak figyelmébe, hogy jobb helyeken nem csak 1 ilyen nap van), megköszönve ezzel a reggeli kávékat, a fárasztó napok utáni meleg vacsorákat, az otthon melegét. Mindeközben talán kevesen tudják, hogy ez a nap a Nők napja korántsem ilyen romantikus célzattal alakult ki.
A történelem folyamán egészen a kőkortól kezdve a nő szerepe nagy általánosságban arról szólt, hogy védje a tűzhely, az otthon melegét, gyereket szüljön, neveljen,  amíg a "nagy" és "erős" férfi vadászik, vagy ahogy haladunk a történelemben tovább dolgozik, hogy előteremtse az asztalra valót. Magánemberként csak halkan jegyzem meg, hogy én bizony nem szerettem volna abban a korban élni.....Kiszolgáltatva lenni a férfi kénye kedvének... (bár ha jobban belegondolok néha ma sincs ez másként...)
Na aztán ugye jött a "nagy megvilágosodás", olyan hölgyek akik igenis ráuntak arra, hogy se szavazati jog, se semmi csak hallgassunk és mindig maradjunk a háttérben. Na ez a korszak például sokkal jobban tetszik, magamat ismerve szerintem én is ott haladtam volna az egyenjogúságot követelő nők első soraiban...
A Nőnap kialakulása szorosan kötődik ahhoz az évszázados harchoz, melyet mi nők a világ minden pontján folytattunk sőt folytatunk ma is, hogy a társadalomban egyenlő esélyeink legyenek.
Az ünnepnap kialakulásának történetében egészen 1857-ig kell visszatekintenünk. 1866.IX.3-8. fogadták el azt a határozatot, mely lehetővé tette a nők hivatásszerű munkavégzését.
Magyarországon először 1914-ben emlékeztek meg  ünnepnapszerűen a nőkről. Ám az azóta eltelt években már feledésbe merültek az eredeti célok....A Nőnap ma már nem arról a küzdelemről szól, melyet mi nők hosszú időn át az egyenjogúságért vívtunk. Ezt mi tagadás sikerült elérnünk.  Ma már szinte mindenütt olyan jogokkal és lehetőségekkel indulunk neki az életnek, mint a férfiak. Ugyanolyan nehézségekkel kell megküzdenünk, ugyanolyan keményen kell helytállnunk minden területen. S mellette "természetesen" gyereket szülni, nevelni, háztartást vezetni, bevásárlást  intézni és nem utolsó sorban fittnek s kívánatosnak maradni, mert ugye az sem mellékes szempont...Hiszen nőnek lenni jó!
Mégis az én személyes véleményem az, hogy a teremtés koronája mégiscsak a férfi, s ezt a fene nagy egyenjogúságot egy  napra félretéve én bizony szívesen vagyok ezen a napon csak NŐ a helyzet minden kellemes velejárójával együtt.....
Aztán eljön a másnap, s már csak a virágcsokrok emlékeztetnek a tegnapi nap szép illúziójára.....s újra indul a mókuskerék.....Panaszra nem lehet okunk, hiszen elértük amit akartunk! Hát tessék, akkor most viseljük nőként férfiasan a következményeket....Nembaj, szerencsére jövőre is lesz Nőnap......Tényleg....s Férfinap vajon miért nincs???