A ruszinok egy saját nyelvvel és kultúrával rendelkező európai kisebbség, akiket az ukránok nem ismernek el, nyelvüket egy ukrán dialektussá fokozták le. Pedig a ruszinoknak van saját nyelvük, saját hagyományaik, irodalmuk, zászlójuk és himnuszuk is. Hívják őket ruszinnak, ruténnak, huculnak, de vannak köztük lemákok és bojkók is, és még sok egyéb elnevezésük ismert. A dolgot bonyolultabbá teszi, hogy az ukránok is egy időben ruszinnak hívták magukat a Monarchia idején, de lendüljünk át a szemantikai problémákon, és hívjuk ruszinnak a Kárpátalján, Szlovákiában, Lengyelországban élő huculokat, lemákokat, bojkókat, ruténeket.
A ruszinok mindig is a "rusz" népnévvel jelölték magukat, de saját nemzettudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. A "rusz" szó ismerős lehet azoknak, akik tanultak oroszul. A "ruszki" gúnynévnek is ez a töve, ami oroszul egyszerűen annyit jelent, hogy orosz. A rusz eredetileg az első keleti szláv államalakulatokat megszervező, viking eredetű varégok neve volt, később valamennyi keleti szlávé, egészen a modernkori nemzetek (orosz, fehérorosz, ukrán, ruszin) létrejöttéig. Az első szláv uralkodó dinasztia a Rurik-ház volt, nem nehéz elképzelni, hogyan ejthették ki ezt a nevet eredetileg vikingesen hörögve...
Az ukránok szívéhez is közel áll a "rusz" szó, hiszen Ukrajna történelmének egyik nagy büszkesége a Kijevi Rusz. Annyira magukénak érzik ezt a szót, hogy hallani sem akarnak semmiféle Kárpáti vagy Kárpátaljai Ruszról. Az igazi nemzeti eszmélésre náluk is a 19. században került sor, amikor a szlovákok, ukránok, beloruszok mind önálló néppé fejlődtek. Ennek egyik legnagyobb egyénisége a 19. század elején a ruszin kultúra élharcosa, a ruszin himnusz szerzője, Alekszander Duhnovics volt. Sok művén érezhető rajongása a magyar nép iránt, korai írásai a magyar irodalomból merítenek. Drámát, prózát, verset is írt, sőt olvasókönyvet is, amelyből könnyen megtanulható a ruszin nyelv. Amíg fiatal korában az önálló ruszin nemzet megteremtéséért harcolt, addig idősebb korában már az úgynevezett "russzofilizmus" hatása alá került. Ugyanakkor voltak, akik mindvégig kitartottak a tiszta ruszin nyelv mellett.
1848-49-ben a ruszinok együtt harcoltak a magyarokkal a szabadságért. A szabadságharc ruszin hősei között említhetjük két görög katolikus pap, Andrejkovics Endre és Bacsinni Bacsinszky Mihály nevét. A ruszinok még forradalmi verseket is írtak anyanyelvükön Petőfi mintájára. Természetesen a Monarchiában a ruszinok "büntetésbe" kerültek, amiért ilyen aktívan támogatták a szabadságharcot.
Az újabb változást az első világháború hozta. 1918 decembere és 1919 júniusa között létezett egy Hucul Köztársaság a Kárpátalján, a nagy formátumú helyi politikus Klocsurák Sztefán vezetésével Körösmezőn. December végén a magyar hadsereg szétkergette a huculokat, 1919 januárjában a Hucul Köztársaság hívei felkelést robbantottak ki, melyet nem sokkal később a román hadsereg vert le. 1919 szeptemberében a Saint Germain-i szerződés Ruszinföldet Csehszlovákiához csatolta, s kimondta, hogy e területen széles körű autonómiát kell kiépíteni a ruszinok számára. Az autonóm terület neve Podkarpatszka Rusz lett volna, de a csehszlovák kormány vonakodott attól, hogy jogokat, önigazgatást adjon a kisebbségeknek, pedig nem is olyan rég még a csehek és a szlovákok is csak egy szláv kisebbség voltak.
Ez a helyzet 1938-ig tartott. Erre az évszámra ma különösen sok ruszin hivatkozik. A nemzetközi dialógusban újra szóba került az olyan fogalom, mint "önrendelkezési jog". Miután október 6-án Zsolnán a szlovákok kihirdették autonómiájukat, október 8-án Prága kénytelen volt Podkarpatszka Rusz autonómiáját is elismerni. Október 9-én alakult meg az autonóm kormány Kárpátalján, melynek miniszterelnöke Bródy András lett. Bródy Prágába ment tárgyalni a cseh kormánnyal, ahol hamarosan bebörtönözték, mert túl sok jogot akart a ruszinságnak, s főleg, hogy népszavazást szeretett volna Kárpátalja hovatartozásáról. Csak 1939 elején szabadult. Nehéz idők következtek. 1939 márciusában magyar csapatok szállták meg a Kárpátalját, majd 1944-ben a Negyedik Ukrán Front tört be, és a Szovjetunióhoz csatolta a területet. Egyik sem kedvezett a nemzetiségi kultúra fejlődésének....
Forrás: A Podkarpatszka Rusz történetéből
Kapcsolódó:Na, de kik is azok a ruszinok?
Szláv néprajzi utazás....avagy a hucul, a morva és...
Ruszin- magyar kérdés Kárpátalján...1.Közös - rusz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Légy kedves és csak a tárgyhoz szólj hozzá! Köszönöm...